Magyar aknászpók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Magyar aknászpók
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Négytüdős pókok
(Mygalomorphae)
Alrendág: Tuberculotae
Öregcsalád: Nemesioidea
Család: Aknászpókfélék
(Nemesiidae)
Nem: Nemesia
Faj: N. pannonica
Tudományos név
Nemesia pannonica
Herman, 1879
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Magyar aknászpók témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar aknászpók témájú kategóriát.

A magyar aknászpók (Nemesia pannonica) az aknászpókfélék családjának (Nemesiidae) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjének, ezen belül a négytüdős pókok (Mygalomorphae) alrendjének családjába tartozik.

Elterjedése[szerkesztés]

Magyarországon a középhegységek déli oldalainak sziklás bokros részein él, legnagyobb egyedszámban a Villányi-hegységben, de Budapest környékén sem ritka.

Megjelenésük[szerkesztés]

A magyar aknászpókoknál a nőstény és a hím egyaránt 11-12 milliméter hosszúságúra nőhet. Színe általában barnásvörös, de a fej két oldalán egy-egy, a tori részen 3-3 sötétbarna sugár alakú sáv húzódik, a pók utótestének középvonala sötét színű. Fontos jellegzetessége, hogy a csáprágókon kitinfogakból álló ásásra alkalmas képződmény van.

Életmódjuk[szerkesztés]

A magyar aknászpók a többi aknászpókhoz hasonlóan nem sző hálót, hanem napközben egy földbe ásott aknában tartózkodik, éjjel innen vadászik az áldozataira. Az akna általában egy hosszú, legfeljebb 30 centiméteres alagút, amelynek a falát a pók nyállal és talajszemcsékkel szilárdítja meg és fonallal béleli ki. Az aknáknak több funkciója van: vadászat közben elrejtőznek benne, az utódok felnevelésére, fészek rakásra szolgál. Vadászat közben a pók az akna szájánál, félig elrejtőzve les a zsákmányra. A pók járatának nyílását egy csapóajtóval zárja le, amely sarokpánttal fel-le csapható és növényi maradványokkal álcázza. Ha egy rovar vagy más kisebb gerinctelen elhalad az akna előtt, a pók kibújik a rejtekhelyéről, zsákmányát villámgyorsan elkapja, megmérgezi és behúzza az aknába.

Szaporodásuk[szerkesztés]

Párzási időszakuk tavaszra és őszre tehető. A nőstény a petéket az aknában levő fészekbe rakja le.

Egyéb[szerkesztés]

A magyar aknászpók védett állat, természetvédelmi értéke 10 000 forint.

Forrás[szerkesztés]