Magyar Béla

Magyar Béla
Született	1954. december 29. Miskolc
Nemzetisége	magyar
Iskolái	Budapesti Műszaki Egyetem
Mestere(i)	Korga György Kórusz József
Aki hatott rá	Max Ernst Antoni Gaudí Salvador Dalí Remé Magritte Paul Delvaux Giorgio de Chirico
weboldal

Magyar Béla (Miskolc, 1954. december 29. –) magyar építész-grafikus.

Élete, munkássága

Rajzolni, festeni a középiskolában kezdett, Max Ernst, Paul Delvaux, René Magritte, Giorgio de Chirico és Salvador Dalí hatására szürreális fantázia világot teremtett pasztell és zsírkrétával. 1981-ben szerzett építész diplomát a Budapest Műszaki Egyetemen. 1982 és 1986 között a Zebegényben, a Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskolában festést és sokszorosító grafikát tanult, Korga György és Kórusz József tanítványa volt, illetve a Dési Huber Képzőművészeti Körben tanult portré rajzolást, mestere Korga György volt.

1978-1987 Tollrajzok. Magyar Béla szürreális városképei szürreális fantázia városokról, organikusan burjánzó csövekről, kéményekről, hidakról, pusztuló, omladozó gyárakról, ipari épületekről, digitális betűtésztát vacsorázó épület- és híd-emberekről szólnak. A gyárak, kohók, régi omladozó ipari épületek talán a szülőváros, a nehézipar fellegvárának, Miskolcnak az emlékei. Többnyire fekete-fehér tusrajzok, csőtollal rajzolva. Műveit Gaudí építészete, Andrej Tarkovszkij képi világa, és Luis Bunuel sajátosan abszurd gondolatai, filmes képei inspirálták.

Amikor a természet visszavág – When Nature Strikes Back

1989-1992 Az igazi szerelem azonban a nagyváros, Budapest, ahol kora gyermekkorától élt, és amelyet már kisiskolásként úgy ismert, mint a tenyerét. Később, csaknem három évtizedig egy festői kisvárosban, Szentendrén élt és alkotott. Tollrajzokat először építészhallgatóként készített (1978), és már a legelső rajzaiban (Az állomás, Amikor a természet visszavág) kialakította a rá jellemző, nagyon aprólékos, részletező vonalas stílusát. Eszköze, az építészek alap-munkaeszköze, a csőtoll volt – és az is maradt egészen a digitális világ beköszöntéig. A francia építész Le Corbusier szerint (akinek egyébként, az egyik legfontosabb munkája, a Ronchampi kápolna mély hatást gyakorolt a művészre) az építészet szellem és nem szakma kérdése, Magyar Béla sajátos képi ábrázolásának alapja építész gondolkodásmódja, más grafikusokkal ellentétben, számára a városok, az épületek nem egyszerűen formák, ő pontosan ismeri az épületek szerkezetét, működését, ezért képein nem csak megrajzolja, hanem inkább megépíti a városokat, még arra is figyel, hogy a szürreális, valószerűtlen házak is működjenek statikailag. Fontos, visszatérő témája a természet és az épített környezet viszonya: azt bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy amint az ember magára hagyja az épületeket, a természet visszaveszi az elhagyatott házakat, városokat. Magyar Béla viszont sajátos látásmódjával a rajzain megfordítja ezt a folyamatot: mi van, ha az elhagyatott városok, épületek, hidak, acélszerkezetek indulnak el, és veszik vissza maguknak a természetet?

1989 – Grafikai látképek. Budapest Grafikai Látképével kezdődően a szürreálisan burjánzó álmok helyét a valóságos városok meseszerű madártávlati rajzai váltották fel (Budapest, Magyarország, Szentendre grafikai látképek). Ezek a nagyméretű rajzok nem kitalált, hanem valódi városok "kivonatos", mesebeli térképei. Nem igazi térképek, hanem város portrék a művész szemével. Magyar Béla titkokat oszt meg, történeteket mesél a városokról, olyan dolgokat – épületeket, hidakat, közlekedési eszközöket – is megmutat, amelyek már rég nem láthatók – mert betemették, lebontották, átépítették réges rég. Ezek a városképek rendkívül idő és munkaigényesek, a Budapest Grafikai Látképe több mint 2000 munkaóra alatt készült el. A rajzból készült nyomatok a világ számtalan országába jutottak el, 1993-ban például bekerült a Honda Motors, World Maps falinaptárába.

Jelentősebb projektek

• 1989 Budapest Grafikai Látképe
• 1991-92 Magyarország Grafikai Látképe
• 1993 Szentendre Grafikai Látképe
• 1993-96 között a Pesti Szalon Könyvkiadónak készített könyv terveket, fedél terveket. A Pesti Szalon sorozat tervéért Szép Magyar Könyv díjat kapott 1994-ben.
• 1993-94-ben régi japán városok grafikai látképeinek szabadkézi, számítógépes rajzain dolgozott a japán Reed Co-val közös projektben.
• 1995-2000 Iminfo Arculati Szakmák Kézikönyve sorozat, melynek főszerkesztője volt.
• 1990-2013 Magyar Béla grafikai tervezéssel, arculattervezéssel foglalkozott, saját grafikai stúdiójában:
  • 1995-98 Hírközlési Főfelügyelet (HIF) teljes arculatterve
  • 1998-2000 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium teljes arculatterve
  • 2001-02 A Magyar Villamos Művek (MVM) teljes arculatterve

Kiállításai

• 1986 Magyar Urbanisztikai Társaság székháza (egyéni)
• 1986 Gutenberg Művelődési Ház (egyéni)
• 1998 Országos Tervezőgrafikai Biennálé, Békéscsaba
• 2013, 2014, 2015 Creative Arts Fair, Iparművészeti Múzeum
• 2014 "Láthatatlan álarcok" – Budapesti Pszichológia Napok (csoportos)
• 2016 Hermina Galéria (egyéni)
• 2016 ArtExpo, Milano

Díjak

• Szép Magyar Könyv – 1994 (Pesti Szalon sorozat terve)

Szakirodalmi írásai

• Iminfo – Arculati Szakmák Kézikönyve (1995-2000)

Forrás

• Várhegyi Júlia: A hidak vacsorája (Népszabadság) (2014)
• Bánáti Anna: Dehogy folyik fordítva a Duna (Forbes Urban, 2018. május 23. p. 62-63)
• kulturport.hu: Mit keresett a Saul fia látványtervezője a grafikai nyomatok között?(2016)
• Nők Lapja Café: Az egész világon ismerik a magyar építész-grafikus mesebeli térképeit(2018)
• Hg.hu: Nekem nem térkép e táj... Archiválva 2021. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben(2010)
• Budapestvideo: Budapest rajzolója (2018)
• We Love Budapest: Falk Miksa artist draws Budapest in detail