Műanyaghulladékok újrahasznosítása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A műanyagok természetes anyagokból (kőolaj, szén, földgáz és növények) származnak kémiai szintézisek folyamán, de a biológiai átalakulás miatt a természetbe már nem visszaforgathatók, sőt károsítják azt, ezért nekünk kéne a használt hulladékot kíméletesen eltávolítani.

Hulladék keletkezésének csökkentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyártási technológiánál is sokat számít, hogy mennyi csomagolóanyaggal látják el az egyes termékeket. Fogyasztó részről is lehet csökkenteni

  • kevesebb csomagolóanyagot tartalmazó, ill. újrahasznosított termékek előnyben részesítése
  • a több különböző anyagból előállított csomagolások, egyszer-használatos termékek kerülése
  • visszaváltható palackok
  • közvetlenül a termelőtől való vásárlás, saját termelés

Szelektív hulladékgyűjtés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapvető feltétele az újrahasznosításnak. Nyugat-Európában régebb óta elterjedt, viszont Magyarországon is egyre nagyobb a részvétel.

"Hulladékbevétel"[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hulladékokat a keletkezésük és tisztaságuk alapján különböztetjük meg egymástól. Így például megkülönböztetünk tiszta, kevert és szennyezett hulladékot. A hulladék legnagyobb része (62%) csomagolásból származik. Ezt követik az építő-, autó- és elektronika iparból származó műanyagok 7, 5 és 4%-kal. Ennek kevesebb, mint fele kerül felhasználásra. Energiát a műanyag elégetésével nyernek, valamint más része másodnyersanyagként kerül felhasználásra.

Újrahasznosítás folyamata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Válogatás
  • Tisztítás magasnyomású folyadékkal
  • Vegyes és szennyezett hulladékok esetén áram-előkezelés
  • Darálás
  • Regranulátum készítése
  • Gázosítás
  • Hidrogénezés

Energetikai felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az energetikai hasznosítás a hulladékhierarchia végén található, ezért környezeti szempontból nem tartozik a legjobb megoldások közé. Ide tartozik a hulladékok elégetése fűtőanyagként, ami elsősorban cementgyárainkra, erőműveinkre jellemző. Másik módszer a hulladékégető művekben történő égetés, ahol hőt állítanak elő, vagy elektromos áramot. Ennek a megoldásnak komoly hátránya az égetés által okozott légszennyezés és a másodnyersanyagok elvesztése, illetve az egyéb társadalmi károk.[1]

  • erőművek
  • cementgyárak
  • hulladékégetők

Ökológiai értékelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Környezetpolitikai vitáknál gyakran előkerül a hulladék hasznosításának jellege. Környezeti szempontból a másodlagos nyersanyagként való hasznosítás a legcélszerűbb.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Forráshivatkozás-hiba: A lapon forráshivatkozás található, azonban nincs {{jegyzetek}} sablon.