Hulladékhasznosítást koordináló szervezetek
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
A hulladékhasznosítást koordináló szervezetek tevékenységének köszönhetően az elmúlt hat évben hazánkban is kiépült az a hulladékhasznosítási rendszer, amely lehetővé teszi az Unió által meghatározott hasznosítási kötelezettségek teljesítését.
A hulladékhasznosítást koordináló cégeket a csomagolási környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett gazdálkodók környezetvédelmi irányelvekben és jogszabályban rögzített visszagyűjtési kötelezettségének teljesítésére hozták létre. A vonatkozó jogszabályok szerint a csomagolási hulladék kezelésének korábban államra háruló költségei áthárulnak a magánszektorra, és a vonatkozó rendelet átruházza a begyűjtés, a szétválogatás, és újrahasznosítás költségeit a gyártó cégekre. A koordináló szervezetek környezetvédelmi licencdíj fejében átvállalják a termékdíj fizetésre kötelezett vállalatok meghatározott feladatait, amelyek ezáltal mentesülnek a termékdíj fizetési kötelezettség alól. A licencdíj jelenleg a termékdíjnak megközelítőleg fele. Koordináló szervezethez történő csatlakozás esetén a csomagolási hulladék kibocsátásához kapcsolódó adók kb. 50% százalékkal csökkenthetők.
A termékdíj fizetésére kötelezettek szabadon csatlakozhatnak bármely koordináló szervezethez. A jogalkotóknak a környezetvédelmi termékdíj bevezetésével két fő célkitűzése volt. Az adónem egyfelől a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra ösztönzi a gazdasági szereplőket, másrészről olyan plusz bevételforrás az államkassza számára, amelyet a környezet terheltségének enyhítésére lehet fordítani. Ennek a mechanizmusnak köszönhetően évről évre nő a visszagyűjtött és újrahasznosított csomagolási hulladék mennyisége.
Jelenleg Magyarországon hét csomagolási hulladékhasznosítási szervezte közül lehet választani:
- ÖKO-Pack Nonprofit Kft.
- Cseber Csomagolóeszköz Begyűjtési Rendszer Kht
- EKO-PUNKT Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Nonprofit Kft.
- ÖKO-Ferr Hulladékkezelést Koordináló Kht.
- ÖKO-HUNGÁRIA Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.
- ÖKO-Kord Országos Nonprofit Kft.
- ÖKO-PANNON Kht.
Kötelezettek köre
a) a belföldi előállítású termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója; b) reklámhordozó papír, kenőanyagok esetén az első forgalomba hozó első vevője c) közösségen belüli behozatal esetén a termékdíj-kötelezett termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója d) nem közösségi termékdíj-köteles termék importja esetén a vámjogszabályok szerinti vámadós e) kereskedelmi (ital-) csomagolás első belföldi forgalomba hozójának első továbbforgalmazó vevője
A jogszabályi háttér[szerkesztés]
A termékdíj-fizetéssel kapcsolatos kötelezettségeket az alábbi jogszabályok határozzák meg:
- A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény: A termékdíj-törvény meghatározza a kötelezettek körét, a termékek körét, a fizetési feltételeket, és termékdíj mértékét, valamint annak számítási módját.
- A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet
- A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV.11) kormányrendelet: A kormányrendelet és miniszteri rendelet elsősorban a díjfizetéssel kapcsolatos eljárási és adminisztrációs teendőket határozzák meg.
A termékdíjjal kapcsolatos jogszabályok mindegyike 2008. január 1-jei hatálybalépéssel módosult. Mindez jelentősen megváltoztatta a korábbi eljárási rendet. A rendelet a VPOP-t határozza meg eljáró hatóságként, tehát a termék-díjat a vállalatok közvetlenül a VPOP felé jelentik be és fizetik.