Második nagyszebeni ütközet
| Második nagyszebeni ütközet | |||
| Konfliktus | 1848–49-es szabadságharc, tavaszi hadjárat | ||
| Időpont | 1849. március 11. | ||
| Helyszín | Nagyszeben | ||
| Eredmény | magyar győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
A második nagyszebeni ütközet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik erdélyi csatája volt, 1849. március 11-én, Nagyszeben közelében.
Előzmények[szerkesztés]
Erdélyben a győzelmek és a vereségek csaknem hetente váltogatták egymást, mióta a lengyel származású Bem József lett az erdélyi magyar haderő főparancsnoka. Még decemberben felszabadította Észak-Erdélyt, helyreállította a kapcsolatot a Székelyfölddel, Urban ezredest kiszorította Bukovinába, és újonctoborzást kezdett a visszafoglalt területeken.
Az ütközet lefolyása[szerkesztés]
Bem József seregével március 10-én kapott hírt a császári hadak közeledéséről. A parancsnok egy Nagyszebenhez közel eső rétet választott hadszíntérül. Eközben a Puchner Antal Szaniszló vezette császári és orosz erők körbefogták őket északkeleti irányból. Bem József seregei március 11-én délelőtt megindították rohamukat az őket gyűrűbe záró császári és orosz csapatok ellen, melyek magukra húzva, apró darabonként akarták felmorzsolni a honvédséget. Bem József parancsára azonban a magyar huszárok egy tömbben maradtak, nem estek szét. Végül másfél órás küzdelem után a rohamtól meggyengült dragonyossereg összeomlott. Az áttörő magyar honvédok kettévágva a császári erőket, tovább nyomultak Nagyszeben felé. A város egyetlen elszánt roham után elesett, a császári csapatok pedig visszavonultak.
Következmények[szerkesztés]
Miután Nagyszeben magyar kézre került, Bem Józsefet előléptették altábornaggyá. Március 25-re az orosz és császári csapatok kihátráltak Erdélyből.
Források[szerkesztés]
- Bem, Józef. In Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban.