Lusztig Gábor
| Lusztig Gábor | |
| Született | 1925. szeptember 9. Gyula |
| Elhunyt | 1991. április 3. (65 évesen) Kecskemét |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Sibalin Éva (h. 1953–1991) |
| Szülei | Lusztig István Sebők Etelka |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Szegedi Tudományegyetem (–1951) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lusztig Gábor (Gyula, 1925. szeptember 9. – Kecskemét, 1991. április 3.) orvos, patológus, az orvostudományok kandidátusa (1962), doktora (1978).
Élete
[szerkesztés]Lusztig István (1886–1958)[1] ügyvéd és Sebők Etelka (1899–1944) gyermekeként született zsidó polgári családban.[2] Középiskolai tanulmányait szülővárosa Katolikus Főgimnáziumában végezte, 1943-ban tett érettségi vizsgát. A numerus clausus rendelkezései miatt nem vették fel a szegedi Ferenc József Tudományegyetem orvosi karára, ezért egy évig a kolozsvári egyetem joghallgatója lett. A következő évben behívták munkaszolgálatra, ahonnan megszökött és hetekig a Fertő-tó körüli mocsarasban bujkált. Miután előmerészkedett rejtekhelyéről, a szovjet katonák fogságába került, akik a sopronkőhidai gyűjtőtáborba vitték, azonban hamarosan szabadon engedték. Édesanyja és öccse a holokauszt során életüket vesztették. 1945-ben felvették a Szegedi Tudományegyetemre, ahol hat évvel később doktorált "cum laude" minősítéssel. Már orvostanhallgatóként dolgozni kezdett a Kórbonctani Intézetben és ekkor jelentek meg első dolgozatai is. 1952-től gyakornok, 1953-tól tanársegéd, 1954–1956-ban adjunktus volt. Időközben kórbonctani és szövettani szakorvosi képesítést nyert.
1956-ban kinevezték a kecskeméti Megyei Kórház patológiai osztályának főorvosává. Újjászervezte a második világháború során elpusztult kórházi osztályt és a Megyei Kórház Tudományos Bizottságának vezetője lett. Megalapította a kórházi könyvtárat és 1961-ben Benedikt János belgyógyásszal megszervezte az első Bács-Kiskun Megyei Orvosnapokat. 1962-től szerkesztette az általa elindított Bács-Kiskun Megyei Kórház Évkönyvet. 1963-ban az Adatok a dextran cholesterin sclerosist gátló hatásához című disszertációja alapján kandidátusi címet kapott. Az 1960-as évek közepétől rendszeresen tartott előadásokat a szegedi József Attila Tudományegyetem Kórbonctani tanszékén és 1968-ban megkapta a címzetes egyetemi docens kinevezést. 1970 és 1971 között ösztöndíjasként a montreali McGill Universityn dolgozott. Miután hazatért, az Országos Kórbonctani Intézet szakkollégiuma tagjai közé fogadta. 1973-ban a Szegedi Tudományegyetemen címzetes egyetemi tanárra nevezték ki. A következő időszakban pedig a kórház tudományos és oktatási főigazgatójaként irányította Bács-Kiskun megye orvosainak továbbképzését. 1974 júliusától az Egészségügyi Minisztérium IX. Tudományos Főosztálya szaktanácsadói feladatok ellátásával bízta meg. Két évvel később az Egészségügyi Tudományos tanács tagja lett. 1978-ban elnyerte az orvostudományok doktora címet Az atherosclerosis kórfolyamatának és az aorta adventiciának a kapcsolata című értekezésével. Elsőnek fedezte fel az adventicia szerepét az érelmeszesedés kórtanában. 1981 és 1990 között a Magyar Patológusok Társaságának elnöke volt. Munkásságáról 160 tudományos közlemény és 250 előadás tesz tanúbizonyságot.
Házastársa Sibalin Éva gyógyszerész volt, akit 1953-ban Szegeden vett nőül.
Főbb művei
[szerkesztés]- Adatok a dextrán cholesterinsclerosist gátló hatásához (Kecskemét, 1962)
- Blood Coagulation Factors and Atherosclerosis (Acta Morphologica, 1965)
- Az emberi aorta-fal vízkötő-kapacitásának változása atherosclerosisban (Hesz Á.-val, Kecskemét, 1974)
- Az aorta-adventitia vastagságának, valamint a vér és aorta-fal cholesterin és lipoid tartalmának kapcsolata (Mák L.-lel, Morphologiai és Igazságügyi Orvosi Szle, 1975)
- Az atherosclerosis kórfolyamatának és az aorta-adventitiának kapcsolata (Kecskemét, 1978)
Tagságai
[szerkesztés]- European Pathological Society
- International Academy of Pathology
- International Sudy Group for Research in Cardiac Metabolism
- Magyar Tudományos Akadémia
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Kiváló Orvos (1975)[3]
- Munka Érdemrend arany fokozata (1987)
- Baló József-emlékérem (1990)
Emlékezete
[szerkesztés]A Kecskeméti Megyei Kórházban 1996. február 1-jén emléktáblát és domborművet avattak emlékére.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lusztig István halotti bejegyzése a gyulai állami halotti akv. 248/1958. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 2176/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
- ↑ „Kiváló Orvos”, Népszabadság, 1975. július 2., 4. oldal (Hozzáférés: 2021. március 5.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Emed Alexander: Lusztig Gábor (2006) InforMed (Hozzáférés: 2021. március 5.)
- Józsa László: Lusztig Gábor (1925-1991) (2005. január 9.) Orvosi Hetilap, 146. évfolyam, 2. szám
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
