Ugrás a tartalomhoz

Lustenau

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lustenau
Szent Péter és Szent Pál templom
Szent Péter és Szent Pál templom
Lustenau címere
Lustenau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományVorarlberg
KerületDornbirn
JárásDornbirni járás
PolgármesterHans-Dieter Grabher
Irányítószám6890, 6893
Körzethívószám05577
Forgalmi rendszámDO
Népesség
Teljes népesség23 579 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség909 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság404 m
Terület22,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 38″, k. h. 9° 40′ 16″47.427100°N 9.671140°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 38″, k. h. 9° 40′ 16″47.427100°N 9.671140°E
Lustenau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lustenau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lustenau város Ausztriában, Vorarlberg tartományban. A város lakói elszigetelt tájnyelvet beszélnek. Legnagyobb kisebbsége a török, kb. 1500 fő.

Fekvése

[szerkesztés]

Közvetlenül a svájci határnál, a Rajna mellett, az Öreg-Rajna (Alter-Rhein) torkolatánál található.

Történelme

[szerkesztés]

Első említése 887-ből való, Lustenouua néven. A város csak 1830-tól tartozik végérvényesen Ausztriához, előtte Svájc, illetve (a Német-Római Birodalmon belül) Bajorország birtoka, illetőleg a napóleoni háborúkat követő zűrzavarban rövid időre (1806 körül) független grófság volt. Ferenc Józseftől "Marktgemeinde"-rangot kapott, ma a legnagyobb ilyen Ausztriában.

A vorarlbergi labdarúgás bölcsőjének tartják.

Magyar vonatkozás

[szerkesztés]

A konstanzi zsinatra (1414-1418) érkező Zsigmond királyt ötezer magyar huszár kísérte, akiket Svájc nem engedett területére, így ők osztrák oldalon maradtak és évekig a város környékén táboroztak. A legenda szerint táboruk nagy közkedveltségnek örvendett a környék hölgyei körében, innen a város neve (magyarul kb. kéjmező).

Források

[szerkesztés]
  1. Einwohnerzahl-und-Komponenten-der Bevölkerungsentwicklung. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.)