Ludwig Bechstein
| Ludwig Bechstein | |
 | |
| Született | 1801. november 24.[1][2][3][4][5] Weimar[6] |
| Elhunyt | 1860. május 14. (58 évesen)[1][2][3][4][5] Meiningen[7] |
| Állampolgársága | Szász–Weimar–Eisenach |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Sírhelye | Meiningen |
 | |
| Ludwig Bechstein aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig Bechstein témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ludwig Bechstein (Weimar, 1801. november 24. – Meiningen, 1860. május 14.) német költő, író, könyvtáros, levéltáros.
Életútja[szerkesztés]
Sokoldalú tehetség volt, mely a költészet és tudomány számos ágában érvényesült, de túlságos termékenysége nem engedte, hogy tartalom vagy alak tekintetében kiválóbb, maradandó becsű műveket hozzon létre. Költői művei közül említést érdemelnek: Die Halmonskinder (1830), Der Todtentanz (1831), Faustus (1883), Luther (1884) stb. Regényei: Das tolle Jahr (1833), Der Fürstentag (1834), Fahrten eines Musikanten (1836), Grumbach (1839) stb. regényes tárgyúak de a földolgozás sokszor köznapi. Maradandó becsűek a népköltészetre vonatkozó dolgozatai, melyek közül gyermekek számára írt két népmesegyűjteménye igen népszerű volt. Meiningenben hunyt el, mint udvari tanácsos és könyvtárnok.
Magyarul[szerkesztés]
1919-ig[szerkesztés]
- Bechstein Lajos Eduárd: A gazdagság forrása. Gyakorlati szerkönyv gyárosok, kereskedők és mindennemű iparosok számára; ford. Murányvári; Kugler, Pest, 1864
- Egyszer volt, hol nem volt mesekönyv; átdolg. Győri Ilona; Lauffer, Bp., 188?
- Népmesék. Bechstein, Grimm, Andersen után az ifjúság számára; átdolg. Koltai Virgil; Márkus Ny., Bp., 1898
- Bechstein meséi. Az ifjúság számára; átdolg. Sárosi Kornél; Sachs-Pollák, Bp., 1902
- Bechstein összes meséi; átdolg., ford. Lajos Bácsi [Baróti Lajos]; Rozsnyai, Bp., 1910
- Bechstein meséi; ford. Dávid Margit; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1915
- Mesevilág; Grimm, Andresen, Bechstein nyomán átdolg. Rózsi néni; Eisler, Bp., 1916
1920–1944[szerkesztés]
- Mesék; ford. Schreyer Margit; Légrády, Bp., 1922
- Bechstein-mesék; ford. Evva Margit; Franklin, Bp., 1928
- Bechstein újabb meséi; ifjúsági átdolg. Lajos bácsi [Baróti Lajos]; Világirodalom, Bp., 1930
- Bechstein összes meséi; ifjúsági átdolg. Lajos bácsi [Baróti Lajos]; Világirodalom, Bp., 1930
- A törpék sapkája. Énekes színmű; Bechstein meséje után Szepesi Gyula; Klein, Rimavska Sobota, 1937
- Bechstein nagy mesekönyve; ford. Lajos bácsi [Baróti Lajos]; Aczél, Bp., 1940
1945–[szerkesztés]
- Az icike-picike emberke. Mesék; ford. Lengyel Balázs; Móra, Bp., 1958 (Kispajtások mesekönyve)
- Ludwig Bechstein legszebb meséi; vál. T. Aszódi Éva, ford. és átdolg. Lengyel Balázs, Rab Zsuzsa, Rónay György; Móra, Bp., 1961
- A beszélő szamár / Aranymarika és Szurokmarika; ford. Korda István; Ifjúsági, Bukarest, 1966 (Mesetarisznya)
- A kölestolvaj. Bechstein legszebb meséi; ford. és átdolg. Rab Zsuzsa, Lengyel Balázs, Rónay György; 2. felújított kiad.; Móra, Bp., 1984
- Az elvarázsolt királykisasszony; ford. Rab Zsuzsa; Móra, Bp., 1991 (Mama, mesélj!)
- A vitéz szabólegény; elmeséli Arnica Esterl, Ludwig Bechstein meséje nyomán, ford. Lőrincz Sándor; Opus, Pécs, 2004
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Bechstein, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Alkotói adatlapja Moly.hu
