Ludwig Bechstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ludwig Bechstein
Ludwig-Bechstein.jpg
Született 1801. november 24.[1][2][3][4][5][6][7]
Weimar[8]
Elhunyt 1860. május 14. (58 évesen)[1][2][3][4][5][6][7]
Meiningen[9]
Állampolgársága német
Gyermekei Reinhold Bechstein
Foglalkozása
Iskolái
Sírhely Meiningen

A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig Bechstein témájú médiaállományokat.

Ludwig Bechstein (Weimar, 1801. november 24.Meiningen, 1860. május 14.) német költő.

Életútja[szerkesztés]

Sokoldalú tehetség volt, mely a költészet és tudomány számos ágában érvényesült, de túlságos termékenysége nem engedte, hogy tartalom vagy alak tekintetében kiválóbb, maradandó becsű műveket hozzon létre. Költői művei közül említést érdemelnek: Die Halmonskinder (1830), Der Todtentanz (1831), Faustus (1883), Luther (1884) stb. Regényei: Das tolle Jahr (1833), Der Fürstentag (1834), Fahrten eines Musikanten (1836), Grumbach (1839) stb. regényes tárgyúak de a földolgozás sokszor köznapi. Maradandó becsűek a népköltészetre vonatkozó dolgozatai, melyek közül gyermekek számára írt két népmesegyűjteménye igen népszerű volt. Meiningenben hunyt el, mint udvari tanácsos és könyvtárnok.

Magyarul[szerkesztés]

1919-ig[szerkesztés]

  • Bechstein Lajos Eduárd: A gazdagság forrása. Gyakorlati szerkönyv gyárosok, kereskedők és mindennemű iparosok számára; ford. Murányvári; Kugler, Pest, 1864
  • Egyszer volt, hol nem volt mesekönyv; átdolg. Győri Ilona; Lauffer, Bp., 188?
  • Népmesék. Bechstein, Grimm, Andersen után az ifjúság számára; átdolg. Koltai Virgil; Márkus Ny., Bp., 1898
  • Bechstein meséi. Az ifjúság számára; átdolg. Sárosi Kornél; Sachs-Pollák, Bp., 1902
  • Bechstein összes meséi; átdolg., ford. Lajos Bácsi [Baróti Lajos]; Rozsnyai, Bp., 1910
  • Bechstein meséi; ford. Dávid Margit; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1915
  • Mesevilág; Grimm, Andresen, Bechstein nyomán átdolg. Rózsi néni; Eisler, Bp., 1916

1920–1944[szerkesztés]

  • Mesék; ford. Schreyer Margit; Légrády, Bp., 1922
  • Bechstein-mesék; ford. Evva Margit; Franklin, Bp., 1928
  • Bechstein újabb meséi; ifjúsági átdolg. Lajos bácsi [Baróti Lajos]; Világirodalom, Bp., 1930
  • Bechstein összes meséi; ifjúsági átdolg. Lajos bácsi [Baróti Lajos]; Világirodalom, Bp., 1930
  • A törpék sapkája. Énekes színmű; Bechstein meséje után Szepesi Gyula; Klein, Rimavska Sobota, 1937
  • Bechstein nagy mesekönyve; ford. Lajos bácsi [Baróti Lajos]; Aczél, Bp., 1940

1945–[szerkesztés]

  • Az icike-picike emberke. Mesék; ford. Lengyel Balázs; Móra, Bp., 1958 (Kispajtások mesekönyve)
  • Ludwig Bechstein legszebb meséi; vál. T. Aszódi Éva, ford. és átdolg. Lengyel Balázs, Rab Zsuzsa, Rónay György; Móra, Bp., 1961
  • A beszélő szamár / Aranymarika és Szurokmarika; ford. Korda István; Ifjúsági, Bukarest, 1966 (Mesetarisznya)
  • A kölestolvaj. Bechstein legszebb meséi; ford. és átdolg. Rab Zsuzsa, Lengyel Balázs, Rónay György; 2. felújított kiad.; Móra, Bp., 1984
  • Az elvarázsolt királykisasszony; ford. Rab Zsuzsa; Móra, Bp., 1991 (Mama, mesélj!)
  • A vitéz szabólegény; elmeséli Arnica Esterl, Ludwig Bechstein meséje nyomán, ford. Lőrincz Sándor; Opus, Pécs, 2004

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  9. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források[szerkesztés]

Bechstein-szökőkút Meiningenben