Lucrezia de’ Medici

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lucrezia de’ Medici
Лукреция Мария Ромола Медичи.jpg
Született 1470. augusztus 13.
Firenze
Elhunyt 1553. november 25. (83 évesen)
Firenze
Házastársa Jacobo Salviati
Gyermekei
  • Maria Salviati
  • Bernardo Salviati
  • Giovanni Salviati
  • Alamanno Salviati
  • Francesca Salviati
SzüleiClarice Orsini
Lorenzo de’ Medici
Foglalkozása arisztokrata

Lucrezia Maria Romola de’ Medici (1470. augusztus 4. – 1553. november 10. és 15. között) egy olasz nemes asszony, Lorenzo de’ Medici és Clarice Orsini [1] idősebbik gyermeke , valamint Maria Salviati és Giovanni Salviati [2]édesanyja. Vélhetően az ő arcképe (újszülöttként) ihlette Sandro Botticellit a gyermek Jézus ábrázolásában Madonna gyermekével és angyalokkal (Madonna del Magnificat) című festményén.

Élete[szerkesztés]

1488 februárjában feleségül ment Jacopo Salviatihoz .[3] Hozománya 2000 forint volt. [4] Amikor a testvéreit száműzték Firenzéből nehéz helyzetbe került, mivel Jacopo az új uralkodókat támogatta. [5]1497 augusztusában 3000 dukáttal támogatta a testvére, Piero hatalomra való visszatérésének tervét. [5]Amikor ez meghiúsult, akkor az összeesküvésben résztvevő férfiakat kivégezték, de Francesco Valori, Firenze vezetője nem vette fontolóra, hogy nőket is bántson. [5] Lucrezia tovább munkálkodott azon, hogy a Medici-családot fenntartsa. Beleértve alkudozásait az unokahúga, Clarice de’Medici(1493-1528) és fiatalabb Filippo Strozzi házasságának létrehozásában, az idősebb firenzei vezetők ellenzésével szemben. [6]Amikor a testvére, Giuliano visszatért Firenzébe 1512-ben lánytestvéreinek tanácsait kérte abban, hogy hogyan tudná átrendezni a kormány felépítését.[7]

1513 márciusában öccse, X. Leó vált pápává és a mediciek Firenzében ezt megünnepelték.[8] Lucrezia és testvérei ajándékokat és pénzt osztogattak a családi palota előtt összegyűlt tömegnek. [8]1514-re Leó pápa annyira kiürítette a vatikáni kincstárakat, hogy a pápai tiarát zálogba adta Lucreziának és férjének.[9] Lucrezia nyilvános viszályban állt sógornőjével, Alfonsina Orsinivel, aki azon munkálkodott, hogy fiát, Lorenzot hadvezérré és később gróffá kiáltsák.[10] Lucrezia és férje inkabb a csoportos vezetést részesítette előnyben.[11] Leó pápa Lucrezia fiát, Giovannit kinevezte bíborosnak 1517-ben.[9] Lucrezia vezette ennek háztartását és irodáját 1524-től egészen addig amíg Giovanni pápai legátusban volt.[12] Ezt a befolyását Lurezia arra használta, hogy a Medici ügyeket támogassa Rómában.[13] Lucrezia Leó pápával volt ennek halála idején.[12]

1527-ben, amikor a Mediciek újra száműzetésbe kerültek, Jacopo fogságba került V. Károly német-római császár udvarában, Lucrezia unokatestvérével, VII. Kelemen pápával. [14]Lucrezia azon munkálkodott, hogy váltságdíj ellenében elengedjék férjét.[15] Ő és férje ellenkezett Kelemen pápa döntésével, hogy unokahúgukat, Medici Katalint feleségül adják II. Henrik francia királyhoz, azt vallva, hogy egy ilyen fontos Medici utód Olaszországban kellene házasodjon. [12]

Jacopo 1533-ban meghalt. Lucrezia túlélte férjét 20 évvel. Lucrezia halálának pontos idejét nem tudjuk, de becsült dátuma 1553. november 10 és 15-e. Ő 83 évet élt.

Mecénás[szerkesztés]

1520-ban X. Leó pápa Lucrezia segítségét kérte a firenzei kolostorok építésében. [16] Ő fizette a San Giorgio kolostor kiadásainak nagy részét, megalapozva az új hálótermeket, klastromokat és műhelyeket. [16]További kápolnákat építtetett 1530-ban Róméban.[16] Ő és Giovanni később együtt fizették a Római kápolnát, amelyik a családi pihenő helyként is szolgált.[16]1520 novemberében Filippo Nerlivel és Niccolò Machiavellivel levelezett arról, hogy kiadjanak egy életrajzot Nagy Sándorról.[17] Ő pártfogolta a Girolamo Benivienit.[18] Ők kérték X. Leó pápa segítségét Dante Alighieri testének hazahozatalát Firenzébe.[18]

Gyermekei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  2. Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  3. Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  4. Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  5. a b c Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  6. Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  7. Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  8. a b Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  9. a b Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  10. Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  11. Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  12. a b c Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  13. Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  14. Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  15. Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  16. a b c d Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  17. Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.  
  18. a b Tomas, Natalie: The Medici women : gender and power in Renaissance Florence. 2003. ISBN 0754607771 Hozzáférés: 2019. jún. 9.