Giuliano de’ Medici, Nemours hercege
| Giuliano de’ Medici | |
 | |
| Firenze signoréja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1513. március – 1516. március 17. | |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Medici-család |
| Született | 1479 Firenze |
| Elhunyt | 1516. március 17. (37 évesen) Firenze |
| Nyughelye | San Lorenzo |
| Édesapja | Lorenzo de’ Medici |
| Édesanyja | Clarice Orsini |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Savoyai Filberta |
| Gyermekei | Ippolito de’ Medici |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giuliano de’ Medici témájú médiaállományokat. | |
Giuliano de’ Medici, Nemours hercege (Firenze, 1479 – uo., 1516. március 17.) a Medici-család tagja, 1513 márciusa és 1516. március 17. között Firenze ura (signoréja).[1]
Élete
[szerkesztés]A firenzei köztársaságpártiak 1494-ben francia segítséggel elűzték a városból Giuliano bátyját, II. Pierót (1471-1503), majd két pártra szakadtak. A köztársaságot tovább gyengítette, hogy Itálián belül elszigetelődött a francia szövetség miatt, amikor II. Gyula pápa (1443-1513) Szent Ligát szervezett XII. Lajos (1462-1515) francia király ellen. 1512-ben Gyula felszólította Firenzét, csatlakozzék a szövetséghez, váltsa le vezetőit és fogadja vissza a száműzött Medicieket. Firenzét végül a spanyol katonaság kényszerítette térdre. Giuliano – rokonságával együtt – 1512 szeptemberében tért vissza a városba, s erős kézzel vert le egy összeesküvést, ám ettől eltekintve rövid uralmát az engedékeny kormányzás jellemezte. 1513-ban bátyja, Giovanni de’ Medici (1475-1521) bíboros X. Leó néven pápa lett, s ekkor Giuliano – aki maga is bíborosi és gonfaloniere címet viselt – követte őt Rómába. 1515-ben megkapta a Nemours hercege francia főnemesi címet.[2]
Halála
[szerkesztés]Giuliano március 17-én halt meg tüdőbajban a firenzei Medici-palotában. Felesége, Savoyai Filiberta (1498-1524), II. Fülöp savoyai herceg (1438–1497) leánya nem szült neki gyermeket, de nagybátyjához és névrokonához hasonlóan neki is volt házasságon kívül született fia, Ippolito (1511-1535).[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. 67. p.
- ↑ Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ. 2001. 464. o. ISBN 963 9075 12 4
- ↑ Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása. Holnap Kiadó, Budapest, 1993. 210. p.
| Firenze tényleges ura (signore) |
Következő: |