Giuliano de’ Medici, Nemours hercege

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Giuliano de’ Medici
Raffaello, giuliano de' medici.jpg

Firenze signoréja
Uralkodási ideje
1513. március 1516. március 17.
Életrajzi adatok
Uralkodóház Medici-család
Született 1479
Firenze
Elhunyt 1516. március 17. (37 évesen)
Firenze
NyughelyeSan Lorenzo
Édesapja Lorenzo de’ Medici
Édesanyja Clarice Orsini
Testvére(i)
Házastársa Savoyai Filberta
Gyermekei Ippolito de’ Medici
Coat of arms of the House of Medici (Baroque period representation).svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Giuliano de’ Medici témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Giuliano de’ Medici, Nemours hercege (Firenze, 1479 – uo., 1516. március 17.) a Medici-család tagja, 1513 márciusa és 1516. március 17. között Firenze ura (signoréja).[1]

Élete[szerkesztés]

A firenzei köztársaságpártiak 1494-ben francia segítséggel elűzték a városból Giuliano bátyját, II. Pierót (1471-1503), majd két pártra szakadtak. A köztársaságot tovább gyengítette, hogy Itálián belül elszigetelődött a francia szövetség miatt, amikor II. Gyula pápa (1443-1513) Szent Ligát szervezett XII. Lajos (1462-1515) francia király ellen. 1512-ben Gyula felszólította Firenzét, csatlakozzék a szövetséghez, váltsa le vezetőit és fogadja vissza a száműzött Medicieket. Firenzét végül a spanyol katonaság kényszerítette térdre. Giuliano – rokonságával együtt – 1512 szeptemberében tért vissza a városba, s erős kézzel vert le egy összeesküvést, ám ettől eltekintve rövid uralmát az engedékeny kormányzás jellemezte. 1513-ban bátyja, Giovanni de’ Medici (1475-1521) bíboros X. Leó néven pápa lett, s ekkor Giuliano – aki maga is bíborosi és gonfaloniere címet viselt – követte őt Rómába. 1515-ben megkapta a Nemours hercege francia főnemesi címet.[2]

Halála[szerkesztés]

Giuliano március 17-én halt meg tüdőbajban a firenzei Medici-palotában. Felesége, Savoyai Filiberta (1498-1524), II. Fülöp savoyai herceg (1438–1497) leánya nem szült neki gyermeket, de nagybátyjához és névrokonához hasonlóan neki is volt házasságon kívül született fia, Ippolito (1511-1535).[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. 67. p.
  2. Fodor Ágnes, A. et al.: Uralkodók és dinasztiák. Magyar Világ Kiadó, [Budapest], 2001. 464. p.
  3. Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása. Holnap Kiadó, Budapest, 1993. 210. p.


Előző:
Giovanni de’ Medici bíboros
15121513

Firenze tényleges ura (signore)

1513-1516

Következő:
II. Lorenzo
1516-1519