Ugrás a tartalomhoz

Lovassy Sándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lovassy Sándor
Született1855. október 28.[1][2]
Abony
Elhunyt1946. július 8. (90 évesen)[1][2]
Keszthely
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiPesti Királyi Tudományegyetem ( – 1870-es évek)
A Keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója
Hivatali idő
1917 1921
ElődCzakó Béla
UtódSztankovics János
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovassy Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lovassy Sándor Márton Miklós (Abony, 1855. október 28.Keszthely, 1946. július 8.) ornitológus, biológus.

Élete

[szerkesztés]

Római katolikus család sarja. Apja, Lovassy Sándor, iskolai tanár, anyja, Petrovits Amália volt.[3] A keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója (1916–1921), a keszthelyi Balatoni Múzeum egyik alapítója, több éven keresztül a Balatoni Múzeumért Egyesület elnöke. Hévízen a tündérrózsa (Nymphaea rubra var. longiflora)[4] megtelepítője. 12 éven át a Keszthelyi Hírlap felelős szerkesztője.

Nymphaea rubra var. longiflora
A hátsó sorban balról is, jobbról is a hatodik személy Lovassy Sándor
Dr. Lovassy Sándor emléktáblája lakóháza falán Keszthelyen

1927-ben jelent meg a Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik című műve, melyet „zoológusok, mezőgazdák, erdészek, kertészek, állattenyésztők, halászok, vadászok és állatkedvelők használatára” ajánlott. A mű a korabeli Magyarország nagy jelentőségű természetrajzi munkája volt. Erre való hivatkozások még Fekete István Tüskevár című regényében is megjelennek. (A főhős Tutajos rendszeresen ebből a könyvből tájékozódik a berek állatairól.)

Keszthelyen hunyt el, tisztelői a Szent Miklós temetőbe kísérték utolsó útjára. Sírját 2021-ben a Nemzeti Örökség Intézete felújíttatta (I. parcella, kriptasor, 7. sírhely).[5][6]

Főbb írásai

[szerkesztés]
  • Adatok Gömör megye madárfaunájához. Budapest, 1882
  • A Murányvölgy Murány-Nagyrőczei szakaszának földrajza. Geografiai tanulmány; Kilián, Bp., 1884
  • A keszthelyi magyar királyi gazdasági tanintézet rovargyűjteménye. I–II. Kh. 1891–1892
  • Saskeselyű. 1892
  • A Balaton madárvilágának rendes jelenségei. Budapest, 1897
  • A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái; Hornyánszky ny., Bp., 1908 (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei 2. köt., 2. rész, 2. szakasz, függelék)
  • Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Zoológusok, mezőgazdák, erdészek, használatára; Természettudományi Társulat, Bp., 1927 (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)
  • Az ecsedi láp és madárvilága fennállása utolsó évtizedeiben. Akadémia, Budapest, 1931

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]