Lipscher Mór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lipscher Mór
Született1870. március 29.[1]
Csaca
Elhunyt1944 (73-74 évesen)
Foglalkozása
  • sebész
  • kórházigazgató
Tisztségekórházigazgató (1906–1935)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1889–1894)
SablonWikidataSegítség

Lipscher Mór (Csaca, 1870. március 29.1944 második fele ?) sebészorvos, kórházigazgató.

Élete[szerkesztés]

Lipscher Kálmán (1840–1913) járási orvos fiaként született. Középiskolai tanulmányait a Körmöcbányai Magyar Királyi Állami Főreáltanodában (1880–1888) végezte, majd 1889 és 1894 között a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója volt. 1894. október 6-án avatták orvossá.[2] 1896 áprilisában tisztiorvosi képesítést szerzett.[3] Ugyanezen év szeptemberétől kinevezték egy év időtartamra a Budapesti Tudományegyetem II. sz. Sebészeti Tanszékének műtőnövendékévé.[4] 1898 és 1902 között a budapesti Szent István Kórház III. sz. Sebészeti Főosztályán Herczel Manó egyik munkatársa volt, s 1900 nyarán ő végezte el Magyarország első agydaganat-műtétét.[5] 1903 májusában eljegyezte Adler Margitot, Adler Vilmos komáromi fakereskedő, hitközségi elöljáró lányát.[6] 1903. augusztus 9-én főispáni engedéllyel házasságot kötöttek.

1902. szeptember 27-én kinevezték a komáromi Emberszeretet Kórház sebészeti osztályára műtőorvosnak, majd 1906-ban a kórház igazgatójának választották. 1935-ben kényszernyugdíjazták. Komáromban elsőként műtött, s minden bizonnyal Szlovákia területén is az övé volt az elsőség az agydaganat-műtétek terén. 1944-ben a komáromi zsidókat haláltáborokba hurcolták. Ekkor már súlyos beteg volt és további sorsa ismeretlen.

Művei[szerkesztés]

  • 1901 Adatok az agydaganatok sebészetéhez. In: Budapest székesfőváros közkórházainak Évkönyve 1900. Budapest, 287-291.
  • Dolgozatok és betegbemutatások kapcsán előadott kisebb értekezések a sebészet köréből. (Schönwald, Komárom, 1903)
  • Jelentés a komáromi városi közkórház sebészi osztály 1903. évi működéséről. (Schönwald, Komárom, 1904)
  • Néhány sebészi balsikerről és balesetről. (Gyógyászat, 1905, 19. szám)
  • Egy orvos életének két legkínosabb eseménye. (Gyógyászat 79, 470-472, 486-488., 1939)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Vöröskereszt II. osztályú Díszjelvénye hadiékítménnyel (1917)[7]

Emlékezete[szerkesztés]

  • 1927-ben még életében mellszobrot kapott Komáromban (Berecz Gyula), mely alkotás azonban valószínűleg megsemmisült
  • 2016-ban a komáromi zsidó hitközség emléktáblát avatott tiszteletére az egykori Emberszeretet Közkórház külső falán[8][9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Birth registry (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 11.)
  2. Egyetemes orvosdoktorokká felavattattak”, Orvosi Hetilap, 1894. november 11. (Hozzáférés: 2022. május 11.) 
  3. Gyógyászat, 1896. április 12. (36. évfolyam, 15. szám)
  4. Hivatalos Közlöny, 1896. augusztus 15. (4. évfolyam, 16. szám)
  5. Kiss László Az első magyarországi agydaganat-eltávolítás évfordulója, Orvosi Hetilap, 2000. [2008. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 1.)
  6. Pesti Napló, 1903. május 15. (54. évfolyam, 132. szám)
  7. Budapesti Közlöny, 1917. szeptember 11. (51. évfolyam, 209. szám)
  8. komaromonline.sk
  9. Fórum, 2018 (20. évfolyam, 2. szám)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]