Lindner Ernőné Gecső Zsuzsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lindner Ernőné Gecső Zsuzsa
SzületettGecső Zsuzsa
1915. május 25.
Budapest
Elhunyt2018. február 25. (102 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatestnevelő tanár
IskoláiMagyar Királyi Testnevelési Főiskola (–1938)
SablonWikidataSegítség

Lindner Ernőné Gecső Zsuzsa (Budapest, 1915. május 25.Budapest, 2018. február 25.) pedagógus, gránit-diplomás testnevelő tanár, címzetes egyetemi tanár.

Életútja[szerkesztés]

Tehetős családból származik, édesapja, Gecső Jenő egy budapesti cég főmérnökeként az angolkisasszonyok Sankt Pölten-i bentlakásos intézetében taníttatta, miután az elemi iskola első 4 évét a budapesti angolkisasszonyoknál végezte. Középiskolai tanulmányait kitűnő érettségi bizonyítvánnyal a Budapesti Állami Mária Terézia Gimnáziumban fejezte be.Érettségi után a Testnevelési Főiskolán (TF) folytatta tanulmányait (1934-1938). A főiskolai tanulmányait kitűnő eredménnyel zárta és 1938. június 11-én vehette át a középiskolai testnevelő tanári diplomáját. Friss diplomásként a budai Szent Margit Gimnáziumba került, amely akkoriban új iskolaként kiváló sportolási lehetőségekkel - saját uszodával, tornatermekkel, sportpályájával - rendelkezett. Gecső Zsuzsanna német nyelven tartotta líceumi osztály testnevelési óráit. Közben a Brunszvik Teréz Óvónőképzőben is tanított testnevelést. 1939-től kinevezett tanár lett a Szent Margit Gimnáziumban, és vezető tanárként irányította a TF hallgatók tanítási gyakorlatait is.

A II. világháború után, 1948-ban államosították az egyházi irányítás alatt álló iskolákat,[1] a leánygimnáziumtól elvették az iskolaépületet, az osztályokat széttelepítették, a gimnáziumban tanító nővéreket - az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja tagjait - elbocsátották, ők később Mezőkövesdre kerültek. A vezető tanárként végzett kiemelkedő munkásságáért Lindner Ernőné meghívást kapott 1951-ben a TF Testnevelés elmélet tanszékére, ahol a tanítási gyakorlatok megszervezését és irányítását végezte a tanszék docenseként. Az 1956-os forradalmat követő tisztogatások során, 1958-ban eltávolították a tanszékről, azzal az indokkal, hogy az egyházi iskolás múltja miatt nem alkalmas a leendő pedagógusok marxista–leninista szellemben történő oktatására. Kénytelen volt az áthelyezését kérni, így került a budafoki Budai Nagy Antal Gimnáziumba. Innen ment nyugdíjba 1972-ben a tanév végén, de óraadó tanárként még 1979-ig tanított ebben a gimnáziumban. 1989-ben rehabilitálták és átvehette az alábbi szövegű emléklapot: „Nemzet sorsát és történelmét formáló nehéz időkben tanúsított példamutató helytállásáért”. Szakmai rehabilitációja részeként a TF Egyetemi Tanácsa 1991-ben címzetes egyetemi tanári címet adományozott részére.[2]

Családja[szerkesztés]

1944 júliusában ment férjhez Lindner Ernőhöz (1912–1992).[3] Nyolc gyermeke született (négy fiú és négy lány) - van köztük testnevelő tanárnő, gyógypedagógus, fogorvos, művészettörténész és biokémikus. Elsőszülött lánya négy végtagjára kiterjedő gyermekbénulást kapott, éveket töltött gipszágyban, hétszer kellett megműteni a németországi Münster Ortopéd Klinikáján. Három gyermekét kicsi korukban elvesztette. 15 unokája és 21 dédunokája van.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Szerepelt a 2014-ben készült Dédapáim és én című dokumentumfilmben,[5] amelyben bemutatja az Argentínában élő, magyar, skót és holland gyökerekkel rendelkező, Carolina Mitchell festőművész utazását dédszülei[6] hazájába, Magyarországra. Lindner Ernőné a festőművész nagyanyjának - Bonczos Zsuzsannának - volt a testnevelő tanára a Szent Margit Gimnáziumban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1948-ban az országos tiltakozás ellenére az országgyűlés június 16-án megszavazta az egyházi iskolák államosítását (XXXIII. törvény).
  2. MTTOE közgyűlése (2002)
  3. Györgyi-Giergl család: Lindner Ernő (1912-1992) tisztviselő, költő. [2016. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 23.)
  4. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) a kimagasló testnevelő tanári munkásságáért tüntette ki.
  5. Dédapáim és én
  6. Egyik dédapja Zilahi-Sebess Dénes, a Székely Nemzeti Tanács alapító tagja, másik dédapja pedig dr. Bonczos Miklós, Horthy bizalmasa, a Lakatos-kormány belügyminisztere.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap