Ligeti Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ligeti Erzsébet
Életrajzi adatok
Született 1950július 17. (67 éves)
Budapest
Ismeretes mint orvos, immunológus
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Semmelweis Orvostudományi Egyetem
Pályafutása
Szakterület biokémia, élettan
Kutatási terület sejtélettan, fehérjék
Tudományos fokozat akadémiai doktor (1990)
Munkahelyek
Semmelweis Egyetem egyetemi tanár (1992–)
Tudományos publikációk száma több mint 80
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (2015)
Akadémiai tagság levelező tag (2007), rendes tag (2013)

Ligeti Erzsébet (Budapest, 1950. július 17.) Széchenyi-díjas orvos, immunológus, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a sejtélettan és a membrán átviteli folyamatok. Tevékenysége jelentős a természetes immunitásban kiemelkedő mértékben részt vevő falósejtek működésének és a fehérvérsejtekből felszabaduló különböző anyagok baktériumnövekedést gátló hatásainak vizsgálatában. Egy új fehérje (GAP) klónozásában is részt vett. A Semmelweis Egyetem Élettani Intézete igazgatóhelyettese.

Életpályája[szerkesztés]

Gyógyszerészcsaládban született Budapesten. 1968-ban érettségizett, majd felvették a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, ahol 1974-ben szerzett orvosi diplomát. Ezt követően maradt az egyetemen, ahol a Kísérleti Kutatólaboratóriumban lett tudományos ösztöndíjas. 1981-ben az Élettani Intézetbe került először tanársegédként, majd 1983-ban adjunktusként. 1989-ben kapta meg egyetemi docensi, 1993-ban egyetemi tanári kinevezését. Később az intézet egyik igazgatóhelyettese is lett. 2005-ben az egyetem külföldi hallgatókkal foglalkozó titkárság vezetésével is megbízták, társigazgatói pozícióban, ezenkívül a német nyelvű hallgatókkal foglalkozik, amely nyelven 1985-től tartott kurzusokat. 1997 és 2000 között az egyetem, majd 2013-ig az Általános Orvostudományi Kar tudományos bizottságának elnöke volt. Magyarországi munkáin kívül három alkalommal a grenoble-i Nukleáris Kutatóközpont biokémiai osztályán volt vendégkutató (1983–1984, 1987, 1988), illetve 1990–1991-ben és 1998-ban a Heidelbergi Egyetemen kutatott Humboldt-ösztöndíjasként. 1996-ban és 2002-ben a Harvard Egyetem vendégkutatója volt.

1981-ben védte meg az orvostudomány kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Elméleti Orvostudományi Bizottságának lett tagja, később elnöke. 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban pedig rendes tagjává választották. Ezenkívül 2003-ban a londoni székhelyű Academia Europaea is tagjai közé választotta. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Akadémiai szerepvállalásán túl számos tudományos egyesületben aktív: a Magyar Élettani Társaság, a Magyar Immunológiai Társaság és a Magyar Biokémiai Egyesület tagja. 2009-ben a Bolyai János-ösztöndíj orvosi szakbizottságának vezetésével is megbízták. Publikációit magyar és angol nyelven adja közre.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Competitive Inhibition of Valinomycin-induced K+-Transport by Mg2+-Ions in Liver-mitochondria (Fonyó Attilával, 1977)
  • Effect of Mg2+ on Membrane Fluidity and K+-Transport in Rat Liver-mitochondria (társszerző, 1981)
  • Control of Oxidative-phosphorylation in Rat-heart Mitochondria - The Role of the Adenine-nucleotide Carrier (társszerző, 1984)
  • Release of Acetylcholine From Rat-brain Synaptosomes by Various Agents in the Absence of External Calcium-ions (Ádám Veronikával, 1984)
  • Activation of the O2--Generating Oxidase in Plasma-membrane From Bovine Polymorphonuclear Neutrophils by Arachidonic-acid, a Cytosolic Factor of Protein Nature, and Nonhydrolyzable Analogs of GTP (társszerző, 1988)
  • Phorbol 12-Myristate 13-Acetate Activates an Electrogenic H+- Conducting Pathway in the Membrane of Neutrophils (társszerző, 1992)
  • Regulation of capacitative Ca2+ influx in human neutrophil granulocytes - Alterations in chronic granulomatous disease (társszerző, 1997)
  • Adhesion-dependent degranulation of neutrophils requires the Src family kinases Fgr and Hck (társszerző, 1999)
  • Kinase pathways in chemoattractant-induced degranulation of neutrophils: The role of p38 mitogen-activated protein kinase activated by Src family kinases (társszerző, 2000)
  • Dual role of phagocytic NADPH oxidase in bacterial killing (társszerző, 2004)
  • Regulation and termination of NADPH oxidase activity (társszerző, 2005)
  • Antibacterial effect of microvesicles released from human neutrophilic granulocytes (társszerző, 2013)

Források[szerkesztés]