Liège–Bastogne–Liège

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Liège–Bastogne–Liège
(Liège–Bastogne–Liège (francia)
La Doyenne – A legidősebb hölgy)
A mezőny a 2008-as Liège–Bastogne–Liège versenyen
A mezőny a 2008-as Liège–Bastogne–Liège versenyen

Current sport.svg 2018-es Liège–Bastogne–Liège
Címvédő Luxemburg Bob Jungels
Legtöbb győzelem Belgium Eddy Merckx (5)
Adatok
Sportág országúti kerékpárverseny
Kontinens Európa
Ország Ardennek,  Belgium
Időpont április második fele
Első esemény 1892 (győztes: Belgium Léon Houa)
Eddigi események száma 104 (2018)

A Liège–Bastogne–Liège a legidősebb országúti kerékpárverseny, egyike az öt Monumentumnak, az öt legnagyobb presztízzsel rendelkező egynapos versenynek.

Történelem[szerkesztés]

Az első versenyt 1892-ben rendezték meg az amatőröknek, 1894-ben a profiknak, mindkettőt a belga Léon Houa nyerte. A 2005-ig része volt az UCI Országúti Világkupának, majd 2007-ig az UCI ProTournak. A La Flèche Wallonne-nal együtt részei a belga Ardennek-sorozatnak. A két klasszikust egy ideig egymás utáni napokon rendezték meg, manapság általában a Fléche Wallonne-t szerdán, a Liège–Bastogne–Liège-t vasárnap futják. Mindkettőt az Amaury Sport Organisation szervezi, aminek a Nemzetközi Kerékpáros Szövetséggel való vitái után a versenyeket (a Tour de France-szal együtt) 2008-ban kivették az UCI ProTour sorozatból. Mindössze hat versenyző tudott "duplázni", azaz egy évben megnyerni mindkét versenyt: a svájci Ferdi Kübler (1951-ben és 1952-ben), a belga Stan Ockers (1955-ben) és Eddy Merckx (1972-ben), az olasz Moreno Argentin (1991-ben) és Davide Rebellin (2004-ben), és a spanyol Alejandro Valverde (2006-ban).

A versenyt gyakran sújtják szélsőséges időjárási körülmények, a legemlékezetesebb az 1980-as verseny, amikor egész nap szakadó hóesésben kellett kerékpároznia a mezőnynek, végül a francia Bernard Hinault több, mint 10 perc előnnyel nyert. 1957-ben két győztest hirdettek, mivel az elsőként célba érő Germain Derijcke áthajtott egy lezárt vasúti kereszteződésen ezért az eredetileg második Frans Schoubbent léptették elő. Mivel Derijcke-nek több, mint három perc előnye volt a célban ezért nem diszkvalifikálták, mivel nem ezen múlott a végkimenetel.[1]

Az útvonal[szerkesztés]

A mezőny Liège-ből indul és egyenesen Bastogne-ba megy 95 km-en át, a visszaút 163 km-es, kanyargósabb és magába foglalja a legtöbb emelkedőt a verseny során. A befutó a rövid, de meredek Szent Miklós-hegyen (Cote de Saint-Nicolas) van. A sok kisebb hegy rengeteg lehetőséget ad támadásokra, ezért általában agresszív versenyzők tudnak diadalmaskodni.

A Côte de "La Redoute"
A híresebb emelkedők
Km Név Hosszúság Meredekség[forrás?]
57,7 Côte de Ny' 1,8 km
82,5 Côte de la Roche-en-Ardenne 2,9 km 5.9°
128,5 Côte de Saint-Roch 1 km 11.2°
171 Côte de Wanne 2,2 km 7.7°
177,5 Côte de Stockeu 1,1 km 11.6°
183 Côte de la Haute-Levée 3,4 km
195,5 Côte du Rosier 3,9 km 6.3°
208 Côte de la Vecquée 3,2 km 6.2°
225 Côte de la Redoute 2,3 km 7.4°
231 Côte de Sprimont 1,5 km
246 Côte du Sart-Tilman-Tilff 3,7 km 5.9°
254,5 Côte de Saint-Nicolas 0,9 km 11°

Győztesek[szerkesztés]

Év Győztes
1892 Belgium Léon Houa
1893 Belgium Léon Houa
1894 Belgium Léon Houa
18951907 nem rendeztek
1908 Franciaország André Trousselier
1909 Belgium Victor Fastre
1910 nem rendeztek
1911 Belgium Joseph Van Daele
1912 Belgium Omer Verschoore
1913 Belgium Mauritz Moritz
19141918 nem rendeztek
1919 Belgium Léon Devos
1920 Belgium Léon Scieur
1921 Belgium Louis Mottiat
1922 Belgium Louis Mottiat
1923 Belgium René Vermandel
1924 Belgium René Vermandel
1925 Belgium Georges Ronssel
1926 Belgium Dieudonné Smets
1927 Belgium Maurice Raes
1928 Belgium Ernest Mottard
1929 Belgium Alphonse Schepers
1930 Németország Hermann Buse
1931 Belgium Alphonse Schepers
1932 Belgium Marcel Houyoux
1933 Belgium François Gardier
1934 Belgium Théo Herckenrath
1935 Belgium Alphonse Schepers
1936 Belgium Albert Beckaert
1937 Belgium Eloi Meuleberg
1938 Belgium Alphonse Deloor
19401942 nem rendeztek
1943 Belgium Richard Depoorter
1944 nem rendeztek
1945 Belgium Jean Engels
1946 Belgium Prosper Depredomme
1947 Belgium Richard Depoorter
1948 Belgium Maurice Mollin
1949 Franciaország Camille Danguillaume
Év Győztes
1950 Belgium Prosper Depredomme
1951 Svájc Ferdi Kubler
1952 Svájc Ferdi Kubler
1953 Belgium Aloïs De Hertog
1954 Luxemburg Marcel Ernzer
1955 Belgium Stan Ockers
1956 Belgium Fred De Bruyne
1957 Belgium Germain Derijcke
1958 Belgium Fred De Bruyne
1959 Belgium Fred De Bruyne
1960 Belgium Albertus Geldermans
1961 Belgium Rik Van Looy
1962 Belgium Jef Planckaert
1963 Belgium Frans Melckenbeeck
1964 Belgium Willy Blocklandt
1965 Olaszország Carmine Preciozi
1966 Franciaország Jacques Anquetil
1967 Belgium Walter Godefroot
1968 Belgium Valere Van Sweefelt
1969 Belgium Eddy Merckx
1970 Belgium Roger De Vlaminck
1971 Belgium Eddy Merckx
1972 Belgium Eddy Merckx
1973 Belgium Eddy Merckx
1974 Belgium Georges Pintens
1975 Belgium Eddy Merckx
1976 Belgium Joseph Bruyère
1977 Franciaország Bernard Hinault
1978 Belgium Joseph Bruyère
1979 Németország Dietrich Thurau
1980 Franciaország Bernard Hinault
1981 Svájc Josef Fuchs
1982 Olaszország Silvano Contini
1983 Hollandia Steven Rooks
1984 Írország Sean Kelly
1985 Olaszország Maureno Argentin
1986 Olaszország Maureno Argentin
1987 Olaszország Maureno Argentin
1988 Hollandia Adri van der Poel
Év Győztes
1989 Írország Sean Kelly
1990 Belgium Eric Van Lancker
1991 Olaszország Maureno Argentin
1992 Belgium Dirk De Wolf
1993 Dánia Rolf Sørensen
1994 Oroszország Jevgenyij Berzin
1995 Svájc Mauro Gianetti
1996 Svájc Pascal Richard
1997 Olaszország Michele Bartoli
1998 Olaszország Michele Bartoli
1999 Belgium Frank Vandenbroucke
2000 Olaszország Paolo Bettini
2001 Svájc Oskar Camenzind
2002 Olaszország Paolo Bettini
2003 USA Tyler Hamilton
2004 Olaszország Davide Rebellin
2005 Kazahsztán Alekszandr Vinokurov
2006 Spanyolország Alejandro Valverde
2007 Olaszország Danilo Di Luca
2008 Spanyolország Alejandro Valverde
2009 Luxemburg Andy Schleck
2010 Kazahsztán Alekszandr Vinokurov
2011 Belgium Philippe Gilbert
2012 Kazahsztán Makszim Iglinszkij
2013 Írország Daniel Martin
2014 Ausztrália Simon Gerrans
2015 Spanyolország Alejandro Valverde
2016 Hollandia Wout Poels
2017 Spanyolország Alejandro Valverde
2018 Luxemburg Bob Jungels

Források[szerkesztés]

  1. Liège-Bastogne-Liège's cold memories. Cyclingnews.com. (Hozzáférés: 2008. április 24.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Liège–Bastogne–Liège témájú médiaállományokat.