Lets Get Killed

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
David Holmes
Lets Get Killed
nagylemez
Megjelent1997. szeptember 8.
Stíluselectronica
Hossz59:45
KiadóGo! Beat
ProducerDavid Holmes, Jagz Kooner, Gary Burns, Keith Tenniswood, Richie Fermie, Tim Goldsworthy
Kritikák
David Holmes-kronológia
This Film's Crap Let's Slash the Seats
(1995)
Lets Get Killed
(1997)
Bow Down to the Exit Sign
(2000)
SablonWikidataSegítség

Az 1997-es Lets Get Killed David Holmes második nagylemeze. Két top 40-es dalt termelt az Egyesült Királyságban: Don't Die Just Yet és My Mate Paul. Az albumon hallható a James Bond-filmek motívumának feldolgozása, Radio 7 címen.

Ez volt Holmes első albuma, amely az Egyesült Államokban is megjelent. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.

Az album dalai[szerkesztés]

  CímSzerző(k) Hossz
1. ListenDavid Holmes 0:49
2. My Mate PaulHolmes 5:29
3. Lets Get KilledHolmes 7:28
4. Gritty ShakerHolmes 6:40
5. Head Rush on LafayetteHolmes 1:20
6. Rodney YatesHolmes 6:24
7. Radio 7Monty Norman 5:49
8. The Parcus & Madder ShowHolmes 0:51
9. Slashers RevengeHolmes 4:46
10. FreaknikHolmes 6:45
11. Caddell ReturnsHolmes 5:42
12. Don't Die Just YetSerge Gainsbourg 6:43
13. For YouHolmes 0:59

Közreműködők[szerkesztés]

  • David Holmes – dalszerző, producer
  • Gem Archer – gitár a Radio 7 és Freaknik dalokon
  • The London Session Orchestra – Radio 7 és Don't Die Just Yet
  • Jagz Kooner – producer (My Mate Paul)
  • Keith Tenniswood – producer, gitár, vibrafon (Rodney Yates); producer (Gritty Shaker és Slasher's Revenge)
  • Tim Goldsworthy – újrakeverés (Radio 7)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lets Get Killed című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.