Lerakódás (halmazállapot-változás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A párás téli levegőből származó vízgőz közvetlenül szilárd, kristályos dérmintázatba rakódik le az ablakon, anélkül, hogy közben folyékony lenne.

A lerakódás olyan halmazállapot-változás, melynek során a gáz szilárddá alakul anélkül, hogy áthaladna a folyékony fázison. A lerakódás termodinamikai folyamat. A lerakódás ellentétje a szublimáció, ezért a lerakódást néha deszublimációnak is nevezik.

Alkalmazásai[szerkesztés]

Példák[szerkesztés]

A lerakódás egyik példája az a folyamat, amelynek során a fagypont alatti levegőben a vízgőz közvetlenül jéggé változik anélkül, hogy először folyadékká válna. Így keletkezik dér a talajon vagy más felületeken. Egy másik példa, amikor fagy képződik a levélen. A lerakódáshoz hőenergiát kell eltávolítani a gázból. Amikor a levegő eléggé lehűl, a levelet körülvevő levegőben lévő vízgőz elegendő hőenergiát veszít ahhoz, hogy szilárd halmazállapotúvá váljon. Annak ellenére, hogy a levegő hőmérséklete harmatpont alatt lehet, előfordulhat, hogy a vízgőz nem tud spontán módon lecsapódni, ha nincs mód a látens hő eltávolítására. A levél bejutásakor a túlhűtött vízgőz azonnal lecsapódik, de ekkor már túl van a fagyponton. Ez azt eredményezi, hogy a vízgőz közvetlenül szilárd anyaggá változik.

Egy másik példa a kémények falán lerakódó korom. A tűzből a korommolekulák forróan és gáz halmazállapotban emelkednek fel. Amikor érintkezésbe kerülnek a falakkal, lehűlnek, és szilárd halmazállapotba kerülnek anélkül, hogy folyékony halmazállapotot hoznának létre. Az eljárást iparilag alkalmazzák égetési kémiai gőzleválasztásban.

Ipari alkalmazásai[szerkesztés]

Létezik egy ipari bevonási eljárás, az úgynevezett párolgó lerakódás, amelynek során egy szilárd anyagot alacsony nyomású kamrában gáz halmazállapotúvá hevítenek, a gázmolekulák áthaladnak a kamra terén, majd szilárd halmazállapotba kerülnek a célfelületen, sima és vékony réteget formálva. Ismételve, a molekulák nem mennek át egy közbenső folyékony halmazállapoton, amikor gázból szilárd állapotba kerülnek.

A lerakódás energiát szabadít fel, így exoterm fázisváltozás.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Gaja, Shiv P., Fundamentals of Atmospheric Modeling, Cambridge University Press, 2nd ed. , 2005, p. 525ISBN 978-0-521-83970-9
  • Moore, John W., et al., Principles of Chemistry: The Molecular Science, Brooks Cole, 2009, p. 387ISBN 978-0-495-39079-4
  • Whitten, Kenneth W., et al., Chemistry, Brooks-Cole, 9th ed. , 2009, p. 7ISBN 978-0-495-39163-0
  • Focus on Physical Science. Glencoe Science.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Deposition (phase transition) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.