Laukó Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Laukó Albert
Született 1851. augusztus 28.
Nagykáta
Elhunyt ?
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus

Laukó Albert (Nagykáta, 1851. augusztus 28. – 1905 után?) főreáliskolai tanár.

Élete[szerkesztés]

Nagykátán született, ahol atyja, Laukó János iparos volt. Taníttatását a váci püspök Peitler Antal József jótékonyságának köszönhette, ki előbb saját költségén neveltette, utóbb ösztöndíjjal tette lehetővé pályája befejezését; így történt, hogy 12 élő testvér közül egyedül ő lépett a tudományos pályára. Miután tanári vizsgát tett, 1876. szeptember 1-től 1887. szeptember 1-ig, a székelyudvarhelyi, később az aradi állami főreáliskolánál volt rendes tanár. 1901-ben került az erzsébetvárosi állami főgimnáziumhoz,[1] ahol 1905-ben mint igazgató helytörténeti kutatásokat végzett.[2]

Írásai[szerkesztés]

Cikkei a Külföldben (1878-79. könyvism.) a székely-udvarhelyi állami főreáliskola Értesítőjében (1881. A földrajz tanítása és a földrajzi terminusok, 1884. Adatok a földrajztanítás módszeréhez, 1887. A geographiai nevek helyesírásáról), a Magyar Tanügyben (1882-83. könyvism. Földrajz a reáliskolában, 1883-84. Földrajz a reáliskola felsőbb osztályaiban, 1885-1886. A nyelvek tanításáról, A kínai birodalom ismertetése), az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönyében (1885-től Lacombe, Le patriotisme ford., 1888. A középiskolai könyvtárak decentralisatiójáról, 1890-91. Az ifjusági könyvtárakról), a Néptanítók Lapjában (1886. A földrajz tanításáról a népiskolában), a Földrajzi Közleményekben (1887. kisebb közlések, 1888-89. India történeti földrajza, Udvarhely város leírása, Földrajzi elnevezések jelentése s kisebb közlések, 1890. A legelső magyar geographus), a Nemzeti Nőnevelésben (1889. Földrajz és nőképzés), az aradi állami főreáliskola Értesítőjében (1895. A magyar királyság a XIII. században), a Kölcsey-egyesület Évkönyvében (1887., 1889. Képek Erdély megszállásából), írt még a M. Nyelvőrbe, az Aradi Közlönybe (1892. 252. szám), Alföldbe (1895. 182. sz.) s Alföldi Ujságba.

Munkái[szerkesztés]

  • Az osztrák-magyar monarchia politikai földrajza és Európa államainak ismertetése. A reáliskola IV. osztálya számára. Bpest, 1885.
  • A székely-udvarhelyi kir. állami főreáliskola tanári könyvtárának jegyzéke. Székely-Udvarhely, 1885.
  • Egyetemes földrajz a reáliskolák I. és II. osztálya számára. Bpest, 1887.
  • Rambaud A., Oroszország története. Eredetétől kezdve 1884., ford. U. ott, 1890. Két kötet. (A m. tudom. akadémia könyvkiadó vállalata).
  • Tozer, Ó-kori földrajz, ford. U. ott, 1890. (Történeti Kézikönyvek Tára XV.)

Kuttner következő műveit írta újra:

  • Első oktatás a történelemben. U. ott, 1888.
  • Első oktatás a földrajzban. U. ott, 1888.
  • Kis általános földrajz. U. ott, 1890.
  • Világtörténelem a polgári és felsőbb leányiskolák számára. U. ott, 1893. és 1898.
  • Egyetemes történelem a felsőbb kereskedelmi iskolák és akadémiák részére. U. ott, 1894. (2. kiadás. U. ott, 1897.)
  • Magyarország történeti földrajza. Segédkönyv a középiskolák VIII. osztályában a magyar történelem tanításához. U. ott, 1899.
  • Térképek: Az 1848-49. magyarországi hadjárat graphicus ábrázolása (1892. eredetije az aradi ereklye-múzeumban, másolata a Gracza György, Szabadságharcz története cz. műben); Magyarország történeti térképe a XIII. században (a Szilágyi Sándor által szerk. Magyar történelem II. kötetében).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budapesti Hírlap, 1901. augusztus 25 / 233. szám
  2. Erdélyi Helikon, 1930. december 1. (3. évfolyam, 10. szám)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • A székely-udvarhelyi m. k. áll. főreáliskola Értesítője 1893. 33. l.
  • Himpfner Béla, Az aradi kir. főgyamnasium története. Arad. 1896. 95. l.
  • Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink. Budapest, 1896. 3. l.