Latkóczy Imre
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
| Latkóczy Imre | |
 | |
| Született | 1848. szeptember 4.[1] Nyitra[1] |
| Elhunyt | 1908. október 23. (60 évesen)[2] Laßnitzhöhe[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Pozsonyi Királyi Jogakadémia (–1868) |
| Halál oka | öngyilkosság |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Latkóczy Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Latkóczi Latkóczy Imre (Nyitra, 1848. szeptember 4. – Laßnitzhöhe, 1908. október) államtitkár, országgyűlési képviselő, a közigazgatási bíróság másodelnöke.
Élete[szerkesztés]
Tanulmányait a nyitrai piaristáknál kezdte és Pozsonyban folytatta. 1868-ban nyitramegyei aljegyzővé, néhány hónappal később pedig Nyitra városi tanácsnokká és törvényszéki bíróvá választották. Utóbbi állásáról 1870-ben lemondott és letette az ügyvédi s 1871-ben a váltójegyzői vizsgát. Ezentúl mint gyakorló ügyvéd működött, de idejének legnagyobb részét a közigazgatásnak és megyéje kulturális fellendítésének szentelte. Mint a megyei és városi közgyűlések egyik vezérszónoka nagy szerepet játszott és 1889–1890-ben több fontos ügyben (regalekártalanítás stb.) sikeresen közreműködött a kormány és a vármegye közönsége között.
1884-ben a nyitrai választókerületben szabadelvű programmal országgyűlési képviselőnek választották; öt évig állandó rendes előadója volt a közigazgatási bizottságnak; és ismételten mint előadó s elnök működött az egyik bíráló bizottságban, részt vett több enqučteben, tagja volt a kúriának választó ügyekben való bíráskodását szabályozó javaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottságnak. 1891. és 1892-ben a kormány által ismételten codificationalis munkálatokkal bízatott meg; 1893–94-ben az ország felvidéki határainak és határvizeinek szabályozására kiküldött országos bizottságának elnöke volt; az osztrák és morvaországi bizottságokkal az összes függő kérdéseket sikeresen oldotta meg. 1890 óta ismételten főispáni állásokra s 1894-ben a kereskedelemügyi államtitkári állás elfogadására felhivatott. A Bánffy-kormány megalakulása alkalmával 1895. február 24-én a belügyminisztériumban államtitkárrá neveztetett ki. 1896-ban Balassagyarmaton és Halason megválasztatván, az előbbi kerületet tartotta meg.
1908-ban korrupción érték (patika panama).[3] 1908. október 21-én elfogadták a közigazgatási bírósági másodelnökségről való lemondását.[4] 1908-ban szanatóriumi gyógykezelésén öngyilkos lett.[5] Korbuly Ernő tartalékos tisztet az ügyben játszott szerepéért a katonai bíróság 1910-ben lefokozta.[6]
Művei[szerkesztés]
A Nyitramegyei Közlöny munkatársa volt. Országgyűlési beszédei a Naplókban (1884–87. I. Költségvetés 1885-re, IX. XI. Közigazgatási tisztviselők elleni fegyelmi eljárás, előadó, XVI. Védhimlőoltás, előadó, Választási visszaélések, előadó, 1897. Válaszai Eötvös Károlynak a levéltári vitában sat.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Vasárnapi Ujság 1895.
- Pallas Nagy Lexikon XI, 286.
- Sturm Albert: Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 283. I.
- Magyar Könyvszemle 1897, 65, 82.
- Faith Fülöp híres nyitraiak (Nitra. Dr. Faith, 1939
- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ huszadikszazad.hu
- ↑ Főrendiházi irományok 1906. XVII. kötet, 1906-743
- ↑ 1908 Békésmegyei közlöny 35/86, 4. (1908. október 25.)
- ↑ Délmagyarország I/17, 5-6. (1910. június 11.)