Latin jazz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Latin jazz
Dizzy Gillespie, az egyik első dzsesszzenész, aki afrokubai elemeket is felhasznált
Dizzy Gillespie, az egyik első dzsesszzenész, aki afrokubai elemeket is felhasznált

Stíluseredet Jazz, kubai zene, brazil zene, Puerto Rico-i zene, latin zene
Kulturális eredet 1940-es évek
New York
Hangszerek zongora, basszusgitár, gitár, konga, timbale, szaxofon, trombita, harsona, fuvola, vibrafon, bongo, vokál, güiro, maracas
Népszerűség ismert a huszadik század végétől

A latin jazz elnevezést olyan jazzkompozíciókra használjuk, amelyek latin-amerikai (rendszerint kubai) ritmusvilágra épülnek.

Három alapvető latin jazz-kategóriát különböztetünk meg:

  1. Brazil jazz, lásd: bossa nova
  2. Kubai jazz: különféle fúziók a tradicionális kubai zenei stílusok és az amerikai jazz között, lásd: Cubop
  3. Puerto Ricó-i jazz: William Cepeda nevéhez fűződik

Történelem[szerkesztés]

A latin jazz először a negyvenes évek végén jelent meg.

Dizzy Gillespie és Stan Kenton kezdték először használni az afrokubai zene ritmusvilágát és szerkezetét. A Machito and His Afro-Cubans zenekar zenei rendezője, Mario Bauza szerezte az első latin jazz kompozíciót Tanga címmel 1943. május 31-én. Ebben a számban jazzes imporivált szólók is helyet kaptak. A Tanga az első jazzszerzemény, ami a clave ritmusképletén alapszik. Bauza kidolgozta a 3-2/2-3 clave-képletet, ami mind a mai napig a latin jazz és a salsa alapját jelenti.

1946. március 31-én Stan Kenton rögzítette a Machito-t. A számot hangszerelője, Pete Rugolo szerezte. Hivatalosan ez az első latin jazz-mű, amit amerikai jazz zenészek játszottak. A Kenton-zenekar Ivan Lopez bongodobossal és Eugenio Reyes maracas-művésszel egészült ki. Később, december 6-án Stan Kenton rögzítette a The Peanut Vendor című afrokubai szám alapján készült saját hangszerelését a Machito zenekar ütűseivel.

1947 szeptemberében Dizzy Gillespie együttműködésbe kezdett a Machito kongadobosával, Chano Pozo-val, s elkészült az Afro-Cuban Drums Suite, amit a Carnegie Hallban mutattak be. Ez volt az első koncert, ahol egy amerikai zenekar játszott afro-cubán dzsesszt. Pozo Gillespie big bandjében maradt. Közösen készítették többek közt a Cubana Be, Cubana Bopot is.

Eltérések a klasszikus jazzhez képest[szerkesztés]

Ellentétben az észak-amerikai jazzel, a latin jazz egyenes ritmust használ (nem swingelőt), az úgynevezett "beat" helyett clave-ritmusképletekre épül. A "latin" hatást az ütőhangszerek (konga, timbale, güiro, clave) hozzák.

Alstílusok[szerkesztés]

A tizenkilencedik században kialakult afro-brazil műfaj, a szamba egy, a kubaihoz hasonló, de attól különböző clave-képletet használ. A bossa nova egy módosított formájú zenei műfaj, ami a szambán alapszik, de hatással voltak rá az európai és észak-amerikai zenei áramlatok is (például Debussy). A bossa nova az ötvenes években alakult ki olyan zenészek vezetésével, mint Antônio Carlos Jobim, João Gilberto és az észak-amerikai Stan Getz.

A legismertebb bossa-szám a The Girl from Ipanema.

Ismérvek[szerkesztés]

Latin jazz muzsikát játszhat kis- vagy nagyzenekar egyaránt. Kisebb együttesek, kombók rendszerint a bebop-formátumot alkalmazzák. Ebben az esetben a zenészek eljátsszák a dallamot, majd improvizált szólókkal folytatják, míg az előadás végén ismét a dallam következik. A latin jazz-zenekarokban az ütőhangszerek a szólórészek központjában vannak, és a konga illetve a timbale kiegészítő dallami motívumokat adnak.

Afro-Rican jazz[szerkesztés]

Az Afro-Rican jazz William Cepeda harsonista, zeneszerző és hangszerelő nevéhez fűződik. Ő olyan zenészektől tanult, mint Dizzy Gillespie, Lester Bowie, Jimmy Heath, Slide Hampton, David Murray vagy Donald Byrd. Cepeda ezt az új, egyedülálló zenei világot a kortárs jazz és a Puerto Ricó-i népzene vegyítéséből hozta létre.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Latin jazz filmen

Latin jazz-oldalak

Források[szerkesztés]

  • Peñalosa, David (2009). The Clave Matrix; Afro-Cuban Rhythm: Its Principles and African Origins. Redway, CA: Bembe Inc. ISBN 1-886502-80-3.
  • Mauleón, Rebeca (1993). Salsa Guidebook for Piano and Ensemble. Petaluma, California: Sher Music. ISBN 0-9614701-9-4.
  • Acosta, Leonardo (2003) One Hundred Years of Jazz in Cuba. Washington DC: Smithsonian Books.
  • Roberts, John Storm (1999) Latin Jazz. New York: Schirmer Books.
  • Delannoy, Luc (2001) Caliente, una historia del Jazz Latino. Mexico: FCE.
  • Delannoy, Luc (2005) Carambola, vidas en el Jazz Latino. Mexico: FCE.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Latin jazz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.