Lagoa Vermelha
| Lagoa Vermelha | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Brazília | ||
| Állam | Rio Grande do Sul | ||
| Mezorégió | Nordeste Rio-Grandense | ||
| Mikrorégió | Vacaria | ||
| Alapítás éve | 1883 | ||
| Polgármester | Gustavo José Bonotto | ||
| Irányítószám | 95300-000 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 27 659 fő (2022)[1] | ||
| Tszf. magasság |
| ||
| Terület | 1262,225 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 d. sz. 28° 12′ 32″, ny. h. 51° 31′ 33″Koordináták: d. sz. 28° 12′ 32″, ny. h. 51° 31′ 33″ | |||
 | |||
| Lagoa Vermelha weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lagoa Vermelha témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Lagoa Vermelha egy község (município) Brazíliában, Rio Grande do Sul államban. 2022-ben becsült népessége 27 659 fő volt.[2] Az állam és egyben Brazília egyik fő bútorgyártója.
Története[szerkesztés]
Területén természeti népek éltek, az első európaiak a 18. században érkező spanyol jezsuita misszionárusok voltak, akik szarvasmarhát kezdtek tenyészteni a környéken, hogy ellássák az ún. Sete Povos das Missões redukcióit. A 18. század közepén kisebb települések alakultak ki, azonban az indiánok támadásai miatt a telepesek elköltöztek, később pedig a portugál bandeirantek elűzték a misszionárusokat, így a hely nagyrészt elnéptelenedett. 1844-ben a Pelotas és az Antas folyók közötti vízválasztón elhelyezkedő kis házcsoport mellett Szent Pálnak szentelt kápolnát építettek, és ez lett a későbbi Lagoa Vermelha városa. A lakosok kezdetben állattenyésztéssel foglalkoztak, majd az olasz telepesek fakitermelésbe kezdtek, a virágzó faipar miatt pedig Lagoa Vermelhát „a fenyő fővárosának” nevezték. Később angolok, arabok, németek, lengyelek, franciák, spanyolok és mások is érkeztek.[3][4]
Lagoa Vermelha kezdetben Santo Antônio da Patrulha része volt, majd 1850-ben az abból kiváló Vacaria kerülete lett. Egy 1876-os törvény megfordította ezt a sorrendet, Lagoa Vermelhát önkormányzattá emelte, és Vacariát alája osztotta be. A vacariaiak fellázadtak, és elérték, hogy 1878-ben ismét megforduljon a sorrend (Vacaria községi rangot kapott, Lagoa Vermelha pedig ennek kerülete lett). Lagoa Vermelha végül 1881-ben önállósodott, és 1883-ban vált független községgé.[3]
Az 1893-ban kitört föderalista forradalom nem kerülte el a községet. A föderalista lázadók behatoltak az államba, Lagoa Vermelha városa felé pedig 1893. márciusában egy 6000 lovasból álló hadoszlop menetelt Gumercindo Saraiva vezetésével. A város 300 gyalogost tudott kiállítani, akik a Mato Português hegység közelében sikertelenül próbálták feltartóztatni a hadoszlopot, Saraiva pedig végül elfoglalta a várost. Novemberben Lagoa Vermelha újabb harcok színtere volt, a Vacariából érkező erősítés azonban legyőzte a lázadókat. 1923-ban ismét polgárháború dúlt az államban, az Assis Brasilt pártoló forradalmárok pedig elfoglalták és kifosztották a várost.[3]
Leírása[szerkesztés]
Székhelye Lagoa Vermelha, további kerületei André da Rocha, Caseiros, Clemente Argolo, Chimarrão, Tupinambá, Santa Luzia.[4] A községközpont 805 méter magasságban fekszik, 200 kilométerre északra Porto Alegretől. Területe dombos fennsík, ahol mezőgazdasági kultúrák és szántóföldek dominálnak. Átszeli a Coxilha Grande folyó. A községközpont közelében egy tó található, amelynek agyagos medre vöröses színt kölcsönöz a vizének, és innen ered a város és a község neve (Lagoa Vermelha = vörös tó). Magassága miatt éghajlata mérsékelt égövi; az évi átlaghőmérséklet 15,9 °C, a csapadékmennyiség 1589 mm. A fagyok télen gyakoriak, és általában májustól augusztusig tartanak.[3]
A község gazdasága a mezőgazdaságra és a bútoriparra összpontosul. Lagoa Vermelha Rio Grande do Sul és Brazília egyik fő bútorgyártója.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.ibge.gov.br/estatisticas/sociais/populacao/22827-censo-demografico-2022.html?edicao=37225, 2023. október 24.
- ↑ Lagoa Vermelha. IBGE. (Hozzáférés: 2023. november 20.)
- ↑ a b c d Ferreira, Jurandyr. Enciclopedía dos municípios brasileiros, 33 (portugál nyelven). Rio de Janeiro: Conselho Nacional de Geografia, 312–319. o. (1959)
- ↑ a b História. IBGE. (Hozzáférés: 2023. november 20.)
- ↑ Economia. lagoavermelha.com.br. (Hozzáférés: 2023. november 20.)
További információk[szerkesztés]
- Lagoa Vermelha Guia Online. lagoavermelha.com.br. (Hozzáférés: 2023. november 20.)
- Venha conhecer Lagoa Vermelha. lagoavermelha.net/. (Hozzáférés: 2023. november 20.)
