Ladoga (jármű)
| Ladoga | |
| Típus | magas védettségű parancsnoki és felderítő jármű |
| Fejlesztő ország | Szovjetunió |
| Harctéri alkalmazás | |
| Alkalmazó országok | Szovjetunió |
| Gyártó | Kirov gyár |
| Gyártási darabszám | 4 |
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 2 fő (+ 4 utas) |
| Hosszúság | 6,982 m |
| Szélesség | 3,525 m |
| Magasság | 2,55 m |
| Műszaki adatok | |
| Motor | GTD–1250 |
| Teljesítmény | 1250 LE |
| Felfüggesztés | torziós rugó |
| Sebesség | 70 km/h |
| Hatótávolság | 350 km |
A Ladoga (cirill betűkkel: Ладога) szovjet magas védettségű nehéz parancsnoki és felderítő jármű, amely a T–80-as harckocsi alvázán alapul. A speciális rendeltetésű járművet a sugár-, vegyi vagy bakteriológiai szennyezettségű terepen történő használatra tervezték.
Története[szerkesztés]
Az 1970-es évek végén bízták meg a leningrádi Kirov gyár KB–3-as tervezőirodáját egy olyan magas védettségű jármű kifejlesztésével, amely alkalmas az állami és katonai vezetésének evakuálására tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén. V. I. Mironov, a KB–3 tervezőiroda főkonstruktőr-helyettese lett a projekt vezetője, majd 1982-ben a KB–3-on belül létrehoztak egy speciális tervezőcsoportot a jármű fejlesztésére. A járművel szembeni alapvető követelmények voltak, hogy meglévő alkatrészekből és berendezésekből kellett megépíteni és a lehető legnagyobb mértékben meg kellett egyeznie a sorozatgyártású járművekkel. Az ABC védelem mellett igény volt az ergonomikus és kényelmes belső tér kialakítása, valamint a fejlett kommunikációs eszközök megléte.
A fejlesztéshez a gázturbinás meghajtású T–80-as harckocsi alvázát vették alapul, lényegében a sorozatgyártású jármű páncélteknőjét és meghajtását változatlan formában megtartva, ugyanakkor új felépítményt terveztek hozzá. Megtartották az 1250 LE teljesítményű GTD–1250 gázturbinás hajtóművet, de kiegészítették olyan berendezéssel, amely a szennyezett port eltávolította a gázturbinából. Emellett a jármű bal oldalán egy 18 kW teljesítményű gázturbinás fedélzeti segédhajtóművet építettek be, amely álló helyzetben, nem járó hajtómű mellett is biztosította az energiaellátást.
Az 1980-as évek első felében készült el Leningrádban az első prototípus. A járművet különböző terep- és klimatikus viszonyok között tesztelték. Így kipróbálták a Kara-kum sivatagban, a Kopet-dag és a Tien-San hegységben, valamint sarkvidéki környezetben is.
Még a tesztidőszakban a jármű részt vett az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset elhárításában. A jármű a sugárzási helyzet megfigyelésében, valamint a mentési és műszaki munkálatok támogatásában vett részt, megközelítve a sérült reaktort. A gép május 3-tól szeptember 28-ig dolgozott a baleseti zónában, majd visszaszállították a tervezőiroda telephelyére.[1]
A sikeres tesztek után 4–5 példány készült kis sorozatú gyártás keretében a leningrádi gyárban.
Egy múzeumi példánya ismert. 2019-ben került a Rosztovi területen lévő Kamenszk-Sahtyinszkijban található Patriot parkba egy Ladoga jármű.
A jármű feltűnt az orosz-ukrán háborúban is. 2024 március 24-én publikáltak egy videofelvételt, amelyen az Ukrán Fegyveres Erők 63. gépesített dandárjához tartozó FPV-drónos egység támadott megy Ladoga járművet.[2]
Jellemzői[szerkesztés]
A jármű össztömege 42 tonna lett, ami kevesebb, mint az alapjármű tömege. Az új jármű menettulajdonságai alapvetően megegyeztek az alapjárműével. Víz alatti átkelésre azonban nem alkalmas, legfeljebb 1,2 m mélységű vízen képes átgázolni.
Kétfős személyzettel rendelkezik, az utastér négy fő szállítására alkalmas. Az utastér és a személyzet munkahelye el van különítve egymástól. A jármű legfeljebb 70 km/h sebesség elérésére képes. Hatótávolsága 350 km, árokáthidaló képessége 2 méter. Beépített fegyverzettel nem rendelkezik.
A páncéltest belső felületén rögzítették a neutronsugárzás elleni védelmet biztosító elemeket. Ezek megegyeznek a szovjet és orosz harcjárművekben alkalmazott sugárzásvédelmi technológiával. A belső tér levegőellátását a más harcjárműveken is használt szűrő-szellőztető rendszerrel lehetett megoldani, de emellett rendelkezésre állt palackos levegőellátás is.
Az utasteret a felépítmény közepén, az eredeti harckocsi tornyának a helyén alakították ki. Ebben kényelmes ülések és asztalok kaptak helyet. Az utastér ajtaja a jármű bal oldalán kapott helyet, amelyet egy leereszthető lépcsőn lehetett megközelíteni.
A járművet felszerelték a környezet állapotának monitorozására alkalmas szenzorokkal, valamint a környezet megfigyelésére alkalmas két videokamerával. A járműben egy külön rekeszt alakítottak ki az ívóvíz és élelmiszer tárolására. Ez 48 órán keresztül biztosította az utasok ellátását.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ладога - техника ликвидации аварии на ЧАЭС | Чернобыль, Припять, зона отчуждения ЧАЭС (ru-RU nyelven). (Hozzáférés: 2024. március 28.)
- ↑ Jerome: Russian army uses a very rare Ladoga autonomous armored vehicle for combat operations in Ukraine | Ukraine - Russia conflict war 2022 | analysis focus army defence military industry army (brit angol nyelven). Army Recognition, 2024. március 27. (Hozzáférés: 2024. március 28.)
Források[szerkesztés]
- (2012. 10) „Высокозащищенное транспортное средство «Ладога».” (orosz nyelven). Техника и вооружение.
- Военные заказали спецмашину для эвакуации министра обороны (orosz nyelven). Lenta.RU. (Hozzáférés: 2024. március 28.)
- ВТС «Ладога». Специальный транспорт для особых задач. Военное обозрени, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2024. március 28.)