Lándzsás szárnyú almamoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Lándzsásszárnyú almamoly szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Lándzsás szárnyú almamoly
Blastodacna atra.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Tineina
Altagozat: Tineina
Öregcsalád: Sarlós ajkú molyszerűek (Gelechioidea)
Család: Lándzsás tündérmolyfélék
(Agonoxenidae)
Nem: Blastodacna
Faj: B. atra
Tudományos név
Blastodacna atra
Haworth, 1828
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lándzsás szárnyú almamoly témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lándzsás szárnyú almamoly témájú kategóriát.

A lándzsás szárnyú almamoly (Blastodacna atra) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó lándzsás tündérmolyfélék (Agonoxenidae) családjának egyik faja. Régebben a tündérmolyfélék (Cosmopterygidae) közé sorolták.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Európa egész mérsékelt és északi zónájában általánosan elterjedt, de ezen belül hazánkban viszonylag kevés helyen él.

Megjelenése[szerkesztés]

Szárnyát barna alapon rozsdássárga mintázat díszíti, főleg a szárny belső felén. A szárnyfesztávolsága 12–14 mm.

Életmódja[szerkesztés]

Egy évben egy generációja nő fel. Fiatal hernyói telelnek át a rügyek alapjánál készített, odúszerű rejtekekben. A telelés nem igazi diapauza, hanem olyan hidegmerevség, ami véget ér, mihelyt az idő jobbra fordul. A feléledő hernyó a rügyeket károsítja – egy-egy hernyó többet is. A termőrügyeket jobban kedveli a levélrügyeknél. A kifejlett hernyó többnyire a vessző zöld és elfásodott részének határán, a kéreg alatt vagy egy termőrügyben kis kamrát rág ki, és abban bábozódik be. A körülbelül egy hónap múlva, június–júliusban, általában éjszaka kelnek ki. Később is éjszaka aktívak.

Fő tápnövénye az alma, de Dániában a körte, hazánkban a körte és a vadkörte is. Gazdasági jelentősége általában nincs, de tömegesen elszaporodva az alma kártevőjévé válhat. A XX. században kártételét jelezték Turkesztánból, Dániából, Lengyelországból és Finnországból is. Egyesek szerint valójában jóval több kárt okoz, de azt gyakran a fagynak vagy más oknak tulajdonítják.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]