Kvékerizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Barátok Vallásos Társasága, vagy közismertebb nevükön a kvékerek egy vallási közösség, ami Angliában alakult meg a 17. században.

Hitük jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapvető hitük az, hogy az isteni kinyilatkozás közvetlen és személyes jellegű, azaz minden személy tapasztalhatja Isten szavát szellemükben, és a Barátok igyekeznek arra figyelni. Azt a kinyilatkoztatást, amit „belső világosság”, vagy „benső Krisztus”-ként emlegetnek, az első Barátot a történelmi Krisztussal azonosították. Elutasítanak mindenféle formális hitvallást, istentiszteleteik alapja a csend és minden résztvevőt az Isten szava „lehetséges edényének”, azaz közvetítőjének tartanak ahelyett, hogy egy, a többiektől elválasztott különleges, fizetett papságra számítanának. A Kvékerizmus az emberi jóságot hangsúlyozza ki, mivel hitük szerint Isten egy része mindenkiben benne van, ugyanakkor pedig elismeri az emberi gonoszság jelenlétét is és igyekszik azt kiirtani, amennyire csak lehetséges. A kvékerizmus egy életforma; a Barátok nagy hangsúlyt helyeznek a keresztény elvek szerinti életvitelre. A kvékerek igazsága és őszintesége legendás, például a kvéker árus nem alkudozik, mert az alkudozás egy rugalmas igazságot sejtetne. Jézust követve, a Barátok elkerülik a fényűzést, és nagy hangsúlyt helyeznek az öltözet, viselkedés és beszéd egyszerűségére. A társadalmi osztályok közötti különbségek kiegyenlítése, és a közvetlenebb lelki közösség fenntartása céljából, mely a Kvéker tanítások szerves részét képezi.

A Társaság igazgatásában és kiváltságaiban a nemeket nem különböztetik meg. A tagság előfeltétele a jelöltnek a tagsággal járó kötelezettségek ismeretének és elfogadására való készsége, valamint egy erkölcsi- és vallási tanúbizonyság tevése. A Barátok rendszeresen, hetente egyszer vagy kétszer gyűlnek össze csendes, várakozó istentiszteletre. Főleg a kezdeti időkben, gyülekezéseiket nem arra szolgáló házakban, hanem a természet ölén, szántóföldön, erdei tisztáson, vagy magánházaknál tartották. Gyülekezéseiken nem prédikálnak, formális szertartásokat sem végeznek, céljuk a tagok segítsége, hogy Isten jelenlétét, életüket vezérlő lélekként érezhessék. Ezeken a gyűléseken a tagok saját hitértelmüket és hiteiket a gyülekezet egészéhez mérik. Ez úgy történik, hogy egy kb. félórai csendes várakozás után egy-vagy több személy kinyilatkozást kap Istentől, amit tolmácsol a jelenlévők számára. Eszerint Istent a róla való beszédekkel, jóra való buzdításokkal tisztelik. Mivel a Kvékerek vallása fizikai megnyilvánulás nélküli, teljesen lelki hiten alapul, ezért e gyülekezeti alkalmak hagyományosan mindenféle előre elkészített programot, prédikációt, éneklést vagy külsődleges szertartást mellőznek. Manapság azonban az amerikai Barátok Társaságának több mint fele fizetett lelkészeket használ, és gyűléseiket legalábbis részben, előkészített programok alapján tartják.

Az istentisztelet alkalmával a gyűlés minden tagja nagy felelősséget vállal magára azzal, hogy magát „az Isten szavát közvetítő alkalmas edénnyé” tegye. Egy, Imádság és Szolgálat, vagy Szolgálat és Felügyelés néven ismert, a gyülekezet által kijelölt csoport felelős a gyülekezet lelki életéért. A Felügyelők lelki gondozást nyújtanak a tagoknak, vagy megosszák azt a gondozás, ha lelkipásztor van alkalmazásban. A társaság vallásos fegyelmét és igazgatását az időközönként tartott „Ügyleti Értekezlet”-ek szabályozzák. Egy, vagy néhány helyi közösség képezi az un. „Havi Értekezlet”-et, egy vagy több Havi Értekezlet alkotja a „Negyedéves Értekezlet”-et, és egy földrajzilag meghatározott terület (ország) Negyedéves Értekezletei alkotják a Barátok Vallásos Társasága „Éves Értekezlet”-ét. Az Éves Értekezlet képezi a fennhatósága alatt álló minden gyülekezet hitelvi és igazgatási ügyeinek legfelsőbb hatóságát. A Kvéker gyülekezetekben rendszerint nem szavaznak, hanem a tagok a tanácskozások útján keresik minden kézenfekvő ügyben az Isten akaratát. A Kvéker hitelvek szerves részeként, a tagokat rendszeresen és formálisan is kikérdezik a Kvéker alapelvek pontos betartásáról. E kérdések kiterjednek a gyermekeik képzésére, részegítő- vagy kábítószerek használatára, a szükségben lévők gondozására, és egy szélesebb értelemben a faji- és vallási toleranciára, és a bántást okozóknak a szeretet lelkével (a büntetés kiszabása helyett) való kezelésére is. A legtöbb amerikai Barátok csoportjait az Amerikai Barátok Szolgálati Bizottsága (AFSC) képviseli, melyet 1917-ben a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadók ügyének pártolására, támogatására, és az európai segítségnyújtás szervezésére alapítottak és manapság fő feladatának az erőszakmentes társadalom kialakítását tekinti.

Liberális kvékerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kvékerizmus egy keresztény gyökerekkel rendelkező, de rögzített hitvallás nélküli felekezet, melynek istentisztelete csenden és a lélek hallgatásán alapul. A kvékerek az igazságot, egyenlőséget és egyszerűséget gyakorolják, és a békéhez vezető ösvényeket követik. A 17. századi Angliában az Oliver Cromwell vezette polgárháborúk idején alakult vallásos közösség hivatalos neve ugyan „Barátok Vallásos Társasága”, de köznapi szóhasználatban főleg kvékerek vagy Barátok néven ismertek. Központi tanításuk az, hogy Isten Lelke mindenkiben benne van (amit „Benső Világosságnak” neveznek), és csak arra figyelnek; életvitelükben, beszédükben és öltözködésükben egyaránt nagy gondot fordítanak a „Világtól” való távolságtartásra.

Az 1840-ben történt Gurneyita-Wilburita szakadás során alakult ki a liberális vonalat követő Gurneyita ágazat, mely az 1870-es évek evangelizáló feléledési mozgalmaitól kölcsönzött módszereket vezetett be, és napjainkban csaknem megkülönböztethetetlenek a liberális kereszténységet képviselő többi csoportosulástól.

Istenképzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Változatos hitek az anyagtalan, lélek-szerű személyes Istentől egészen a személyes Isten létét kétkedő hitekig terjedő skálán.

Megtestesülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jézus Krisztust mint Isten megtestesülését illetően, a hitek meglehetősen változnak a szó szerinti értelmezéstől a teljesen jelképesig. Legtöbbjük úgy hiszi, hogy mi mindannyian Isten fiai és leányai vagyunk, akiknek a legfőbb feladata az Istenre (a mindenki számára elérhető ún. „Belső Világosságra”) való figyelmezés és annak megtapasztalása.

A világmindenség és az élet eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hangsúly az egyénenként kinyilatkoztatott lelki igazságokon van. Sokuk hiszi, hogy Isten teremtett és vezérel minden folyamatot és eseményt és azokat a modern tudósok sorra felfedezik, és sokuk úgy véli, hogy a tudományos értelem egyedül nem jelent tudást.

A halál után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak néhány liberális Kvéker hisz a halál utáni közvetlen jutalomban és bűnhődésben, a mennyben és pokolban, vagy a Krisztus második eljövetelében. Az elsődleges dolog számukra az, hogy Isten a szeretet, szeretet örökkévaló, és életünk tettei az egész emberiség iránti szeretetet kell hogy tükrözzék.

Miért van Gonosz?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ezzel kapcsolatos hitek széles sávban változnak, mert a fő kérdés nem az, hogy miért van gonosz a világban, hanem hogy milyen módon lehet, kell a rosszat, főleg az erőszakot felszámolni. Sokan hisznek abban, hogy egy másik ellen elkövetett erőszak Isten ellen szól. Sok Kvéker hiszi, hogy az Isten lelki világosságának hiánya gonoszsághoz vezethet. Sokan gondolják, hogy a gonosz egyszerűen csak az emberi természet szerencsétlen része és mindegyikőnknek kell a felszámolásán munkálkodnunk.

Megváltás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igen változatos hitek vannak „forgalomban”. Legtöbbjük hite szerint mindenki meg lesz mentve, mert Isten jó és megbocsátó, és Isten világossága mindenki számára elérhető. A jótéteményeket, különösen a társadalmi munkát és a békemozgalmakat az emberiség megmentése szerves részének tartják, és mindenkinek részt kell vennie bennük attól függetlenül, hogy a halál utáni életben az egyén hisz-e vagy sem.

Érdemtelen szenvedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A liberális kvékerek nem hiszik, hogy Sátán okozza az emberiség szenvedéseit. Némelyek úgy gondolják, hogy a szenvedés része Isten tervének és akaratának, még ha mi nem is értjük meg azonnal, hogy mi módon válik az az emberiség javára. Vannak, akik nem hiszik hogy bármilyen lelki oka is lenne a szenvedésnek, és legtöbben humanista megközelítéssel próbálják segíteni a rászorulókat.

A mai kor kérdései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nézetek különböznek. Vannak akik szerint az abortusz ellenkezik a Kvéker erőszakmentesség elvével, de néhányan az abortusz választásának jogát a nők egyenlőségi jogának és az asszony és Isten közötti személyes ügynek tekinti. A sok más felekezetből valókból is álló független kvéker szervezet az un. Amerikai Barátok Szolgálati Bizottság (AFSC) , mely nemzetközi gazdasági-, béke- és emberi- segítséget nyújt, támogatja a nők jogát, hogy lelkiismerete alapján válassza, vagy elutasítsa az abortuszt.

Ortodox kvékerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1840-ben történt Gurneyita-Wilburita szakadás során a Wilburita ágazat próbálja megőrizni eredeti hitalapjaikat, világnézetüket és életmódjukat, de társadalmi befolyásuk e modern korban egyre csökkenőbbnek tűnik.

Istenképzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Atya (Isten)-, a Fiú (Krisztus)- és a Szentlélek Szentháromsága alkotja az egy Mindenható Istent. Isten személyes és anyagtalan.

Megtestesülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jézus Krisztus az Isten egyetlen megtestesülése. Isten fényként nyilvánul meg mindenekben. Jézus a világosságot a legmagasabb fokig bírja és Ő a „Belső Világosság”.

A világmindenség és az élet eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb ortodox Kvéker fenntartja a Biblia tekintélyét és az abban leírt teremtéstörténetet, hogy Isten mindent hat nap alatt teremtett 6000 évvel ezelőtt, de sokan gondolják úgy, hogy a “nap” nem szükségszerűen jelenti a mai 24-órányi időszakot.

A halál után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb ortodox Kvéker hisz a halál utáni közvetlen jutalomban és büntetésben, a mennyben és pokolban, Krisztus második eljövetelében és a halottak feltámasztásában – a konzervatív keresztény nézetekhez hasonlóan.

Miért van Gonosz?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Némely ortodox Kvéker a konzervatív keresztényekhez hasonló hiteket tart fenn az eredeti bűnről és Sátánról. Sokan hiszik, hogy Isten világossága belső tudatosságának hiánya, vagy az az elleni lázadás okozza bűn méltánytalanságát, és hogy az Istentől való elidegenülés a lelket a Sátán kísértései által sebezhetővé teszik.

Megváltás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csupán néhány Kvéker gyülekezet hisz keresztelésben és úrvacsorában, minthogy meggyőződéseik szerint Isten szentségei az Istennel való személyes érintkezések belső megtapasztalásából származnak, nem egyházi szertartásokból. A megváltás a mindenkiben meglévő isteni világossággal, Krisztussal való egyesülés által, bensőleg található meg. Az egyszerűséget és alázatot a keresztény életmód lényegének tartják. Az evangelizáló kvéker közösségek a konzervatívokhoz hasonlóan hiszik, hogy a megváltás hit által, jótéteményektől függetlenül elnyerhető Isten szabad ajándéka, de az erkölcsös életvitelt és a jótéteményeket a hit és az Istennek való engedelmesség megnyilvánulásának tekintik, így aktívak a segélyszolgálatokban, társadalmi igazság- és békemozgalmakban.

Érdemtelen szenvedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ortodox Kvékerek legtöbbje úgy tartja, hogy Isten engedélyével és az ő isteni terve és akarata részeként Sátán okozza a szenvedést. Kvékerek különösen igyekeznek csökkenteni a társadalmi igazságtalanságok és erőszak okozta emberi szenvedéseket.

A mai kor kérdései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társadalomjavítási programok és az erőszakmentesség alapvető fontosságúak a kvékerizmusban. Némely ortodox kvéker gyülekezet a homoszexualitást elfogadhatónak tartják, míg mások Isten akaratával alapvetően ellenkezőként teljesen elutasítják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kvékerizmus témájú médiaállományokat.

Magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angolul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]