Kustyer-várkastély

Kustyer-várkastély
Dvorac Gušćer
Település	Sveti Petar Orehovec
Cím	Guščerovec
Építési adatok
Építés éve	15. század
Lebontás éve	1914.
Építési stílus	reneszánsz, barokk
Felhasznált anyagok	kő, tégla
Hasznosítása
Felhasználási terület	megszűnt építmény
Alapadatok
Tszf. magasság	150 m
Elhelyezkedése
Kustyer-várkastély Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 03′ 36″, k. h. 16° 29′ 21″46.06, 16.489166666667
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kustyer-várkastély egy 15. századi főúri várkastély volt Horvátországban, a Kapronca-Kőrös megyei Guščerovec településen.

Fekvése

A várkastély a falutól északra, a Bočkovecre vezető út mentén, a Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom mellett állt.

Története

Az uradalmat 1370-ben kapta a Szent Erney Kustyer család adományként I. Lajos királytól és 1467-ig voltak a birtokosai. A birtok eredeti neve Irinej volt, középkori temploma ugyanis Szent Irén (Eiréne) tiszteletére volt szentelve, azonban a török korban elpusztult és az újjáépítés után már Szent Antal tiszteletére szentelték fel. A birtokot 15. századtól kezdték "Kustjer, Kustjirolez, Kustjerovec" alakban említeni. 1411-ben birtokosát Kustyer Miklóst "Nicolaus Kuschar de szent Erney" néven említik. A 15. században épített kastélyt a török veszély közeledtére a 16. század végén és a 17. század elején vízivárrá bővítették és építették át. Egyemeletes négy kerek saroktoronnyal ellátott reneszánsz-barokk építmény volt, melynek falai 30-szor 33 méretes belső udvart fogtak körül. A kastélynak csak az egyik fele szolgált lakóépület céljára, a másik fele gazdasági funkciókkal bírt. Későbbi birtokosai Korotnai János, a litvai Horvátok, Gyulai János, a Pekri, a Bocskai, a Geszthy és Orehóczy családok voltak. Utánuk a Keglevich, a Patacsich és Sermage családok voltak a tulajdonosai. Utolsó birtokosa Ozsegovich Lajos császári és királyi kamarás, ismert festő volt, aki 1910-ben a birtokot helyi parasztoknak adogatta el. Néhány festményén ábrázolja az egykori kastélyt és a templomot is. A kastélyról fennmaradt néhány kénykép és tervrajz is. A kastély a guščeroveci uradalom, majd a 19. századtól a nagykemléki uradalom központja volt. 1914-ben bontották le.

Források

• Branko Nadilo:Obrambene građevine u Križevcima i najbližoj okolici (A Građevinar horvát építészeti folyóirat 2004. évi 7. számában) (horvátul)

Irodalom

Mladen i Bojana Sćitaroci: Dvorci i perivoji u Slavonii od Zagreba do Iloka Zagreb, 1998., ISBN 953-97121-0-6