Kustyer-várkastély
| Kustyer-várkastély | |
| Dvorac Gušćer | |
| Település | Sveti Petar Orehovec |
| Cím | Guščerovec |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 15. század |
| Lebontás éve | 1914. |
| Építési stílus | reneszánsz, barokk |
| Felhasznált anyagok | kő, tégla |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | megszűnt építmény |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Elhelyezkedése | |
 Kustyer-várkastély
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 46° 03′ 36″, k. h. 16° 29′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 36″, k. h. 16° 29′ 21″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kustyer-várkastély egy 15. századi főúri várkastély volt Horvátországban, a Kapronca-Kőrös megyei Guščerovec településen.
Fekvése[szerkesztés]
A várkastély a falutól északra, a Bočkovecre vezető út mentén, a Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom mellett állt.
Története[szerkesztés]
Az uradalmat 1370-ben kapta a Szent Erney Kustyer család adományként I. Lajos királytól és 1467-ig voltak a birtokosai. A birtok eredeti neve Irinej volt, középkori temploma ugyanis Szent Irén (Eiréne) tiszteletére volt szentelve, azonban a török korban elpusztult és az újjáépítés után már Szent Antal tiszteletére szentelték fel. A birtokot 15. századtól kezdték "Kustjer, Kustjirolez, Kustjerovec" alakban említeni. 1411-ben birtokosát Kustyer Miklóst "Nicolaus Kuschar de szent Erney" néven említik. A 15. században épített kastélyt a török veszély közeledtére a 16. század végén és a 17. század elején vízivárrá bővítették és építették át. Egyemeletes négy kerek saroktoronnyal ellátott reneszánsz-barokk építmény volt, melynek falai 30-szor 33 méretes belső udvart fogtak körül. A kastélynak csak az egyik fele szolgált lakóépület céljára, a másik fele gazdasági funkciókkal bírt. Későbbi birtokosai Korotnai János, a litvai Horvátok, Gyulai János, a Pekri, a Bocskai, a Geszthy és Orehóczy családok voltak. Utánuk a Keglevich, a Patacsich és Sermage családok voltak a tulajdonosai. Utolsó birtokosa Ozsegovich Lajos császári és királyi kamarás, ismert festő volt, aki 1910-ben a birtokot helyi parasztoknak adogatta el. Néhány festményén ábrázolja az egykori kastélyt és a templomot is. A kastélyról fennmaradt néhány kénykép és tervrajz is. A kastély a guščeroveci uradalom, majd a 19. századtól a nagykemléki uradalom központja volt. 1914-ben bontották le.
Források[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
Mladen i Bojana Sćitaroci: Dvorci i perivoji u Slavonii od Zagreba do Iloka Zagreb, 1998., ISBN 953-97121-0-6