Kunó (település)
Kunó (szlovákul: Kunov) Szenice városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Szenicei járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szenice központjától 3 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Vályi András szerint "KUNO. Kunov. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai B. Jeszenák, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szénásfalunak szomszédságában, mellynek filiája, határja ollyas mint Ripkének."[1]
Fényes Elek szerint "Kunóv, Nyitra m. tót falu, Szénásfalu mellett: 115 kath., 295 evang., 35 zsidó lak. A berencsi uradalomhoz tartozik."[2]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Kuno, tót falu, Szenicz közelében, 463 túlnyomóan ág. evangelikus, r. kath. 93 és kevés izraelita vallásu lakossal. Postája, távirója és vasúti állomása Szenicz. A község a XV. század közepén még Berencs vár tartozéka volt, később pedig a Petyko család lett földesura."[3]
1910-ben 474, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.
Nevezetességei
[szerkesztés]A kunói víztározó Szenice üdülőterülete, 250 m hosszú homokstrand és füves terület övezi. Kiválóan alkalmas a horgászáshoz, úszáshoz, csónakázáshoz.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Szenice város hivatalos honlapja
- E-obce.sk
- Községinfó
- Kunó Szlovákia térképén
- A Slovakia travel honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.