Krisztus szülei házában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krisztus szülei házában (Christ in the House of His Parents)
John Everett Millais - Christ in the House of His Parents (`The Carpenter's Shop') - Google Art Project.jpg
Művész John Everett Millais (1850)
Típus Olaj, vászon
Magasság 86,4 cm cm,
34,0 in
Szélesség 139,7 cm cm,
55,0 in
Múzeum Tate Britain
Település London
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krisztus szülei házában témájú médiaállományokat.

Krisztus szülei házában (eredeti címe: Christ in the House of His Parents) John Everett Millais brit festő műve, 1849-1850 között készült. A festmény a gyermek Jézust ábrázolja szülei házában, illetve egy műhely környezetében. A festményt nagyon kritikusan fogadta a korabeli közvélemény, rengeteg negatív kritika látott napvilágot, egyiket maga Charles Dickens írta. Azonban a festmény révén a korábban ismeretlen preraffaeliták mozgalmát megismerte a szélesebb közvélemény, ami jelentősen elősegítette Millais és társa, William Holman Hunt és Dante Gabriel Rossetti pályáját.

Leírása[szerkesztés]

A festmény a gyermek Jézust ábrázolja, aki apjának, Józsefnek segít az ácsműhelyben. József a képen éppen egy ajtón dolgozik, amelyet a műhely munkaasztalára fektetett. A kis Jézus megsértette a kezét egy kiálló szögön, ami előrevetíti Jézus sorsát és stigmáit. A háttérben álló Szent Anna (a keresztény hagyomány szerint Szűz Mária anyja) egy harapófogóval eltávolítja a szöget, míg térdeplő anyja egy csókkal vigasztalja Jézust. József a sérülést vizsgálja, míg a kép jobb oldalán Keresztelő Szent János egy tálban vizet hoz, hogy kimossák a sebet - ezzel előrevetítve szerepét Jézus megkeresztelésében. Az eseményeket a kép bal oldalán látható segéd figyeli.

A háttérben számos, teológiai jelentőséggel bíró tárgy látható: a falon függő létra Jákob lajtorjájára utal, egyik ágán a Szentléleket szimbolizáló galamb ül, mellette egy szerszám a Szentháromságot szimbolizálja. A háttérben látható nyáj a későbbi keresztény gyülekezetekre utal.

A feltételezések szerint Millais képének egyik forrása Albrecht Dürer metszete, a Melancholia I, illetve 14. századi olasz festmények. Egy másik vélemény szerint John Rogers Herbert brit festő egyik képe lehetett az inspiráció.[1]

Fogadtatása[szerkesztés]

A képet 1850-ben állították ki a Királyi Művészeti Akadémián és heves felzúdulást váltott ki, elsősorban a kép realista stílusa, amellyel az ácsműhely belsejét ábrázolta, a kosz és a munka maradványai, illetve a képen ábrázolt személyek megjelenése. A hagyományos - akadémikus - stílus szerint Jézust családja vagy apostolai körében, római tógában vagy hasonlóan magasztos ruhában kellett ábrázolni. Kritikájában Charles Dickens azzal vádolta meg Millais-t, hogy alkoholistának ábrázolta Szűz Máriát.

annyira visszataszító randaságában, hogy...feltűnést keltene, mint szörny, a legaljasabb francia kabaréban vagy a legócskább angol kocsmában is.

A kritikusok másik kifogása volt, hogy a fiatal megváltót vörös hajú zsidó fiúként ábrázolta.[2] Dickens leírása szerint a fiatal Jézus úgy nézett ki, mint egy "ferde nyakú fiú hálóingben, aki megbökte a kezét, miközben a szomszédos csatornában játszadozott".[3]

Más kritikusok azt hozták fel, hogy a képen ábrázolt személyek angolkórosak, ami csak a legrosszabb körülmények között élőkre volt jellemző. A felzúdulás érdekes módon arra ösztönözte Viktória királynőt, hogy a Buckingham-palotába kéresse a képet, hogy személyesen is meg tudja tekinteni.[4]

A Királyi Akadémia kiállításán társa, William Holman Hunt is kiállított egy képet, amely egy korai keresztény történetet dolgozott fel: egy keresztény hitre térített család misszionáriust rejtegetett a druidák üldözése elől.

A festmény egyik jelentős hatása volt, hogy a közvélemény megismerte Millais-t, illetve az általa képviselt preraffaeliták csoportját. Hamarosan élénk művészeti vita indult a modernizmus, a realizmus és a középkori stílus szerepéről a korabeli művészetben. A kor híres művészetkritikusa, John Ruskin támogatta Millais-t (annak ellenére, hogy személyesen nem szerette a festményt) a sajtónak küldött levelében és később a preraffaellitákról szóló előadásában.[5]

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Christ in the House of His Parents című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]