Kršan vára
| Kršan vára | |
| Stari grad Kršan | |
 | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Kršan |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Épült | 13. század |
| Állapota | részben felújítva |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Kršan vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 10′ 16″, k. h. 14° 08′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 16″, k. h. 14° 08′ 14″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kršan vára témájú médiaállományokat. | |
Kršan vára (horvátul: Stari grad Kršan), egy középkori vár Horvátországban, az Isztria megyei Kršan határában.
Fekvése[szerkesztés]
A Kršan központjától délnyugatra emelkedő magaslat oldalában található.
Története[szerkesztés]
A várat 1274-ben „Castrum Carsach” alakban említik először. Ebben az évben került az aquileai pátriárka fennhatósága alól a pazini grófok igazgatása alá. A 14. század elején Henrik pazini gróf volt a földesura, aki a pazini Kerstlein családból származott és amelyről a vár és a falu is a nevét kapta. Henrik nyílcsúcsot ábrázoló címeréből lett Kršan község mai címere. A vár következő birtokosa a plomini Tonetti család volt. A várban élt több neves személyiség is akik jelentős szerepet játszottak a pazini grófság történetében. A legnevezetesebb közülük Kršani András (Andrija Kršanski) volt, aki 1488 és 1500 között volt pazini kapitány, és akinek címeres sírköve a belaji Szent Henrik templomban található ahová a Čepić-tó melletti egykori pálos kolostorból került. A 19. század közepén itt a várban találták meg az aquileai pátriárka, a pazini grófok és a Velencei Köztársaság birtokai közötti határt leíró Isztriai határleírás (1325) egyik másolatát. Ez az értékes korabeli dokumentumot 1852-ben a neves horvát történész és politikus Ivan Kukuljević Sakcinski jelentette meg és a későbbi kiváló horvát politikus Ante Starčević rendezte sajtó alá.
A vár mai állapota[szerkesztés]
A középkori várból fennmaradt a négyszögletes torony és a védőfalak, valamint a várban állt lakóépületek falai, melyeket beépítettek az új házakba. A vár belső udvarán fennmaradt a 15. századi gótikus kapu négyszögletes kerete, valamint az 1666-ból származó kút faragott kávája.
