Kovachich-kúria (Bácsalmás)
| Kovachich-kúria | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Bácsalmás |
| Épült | XIX. század eleje |
| Stílus | klasszicista |
| Család | almási, radodnicsi és perlekovicsi nemes Kovachich család |
| Rekonstrukciók évei | 1962 |
| Jelenlegi funkció | gyermekotthon |
| Tulajdoni helyzet | egyházi tulajdonban |
| Fenntartó | Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Bácsalmási Gyermekotthona |
| Cím | 6430 Bácsalmás, Hősök tere 12. |
| Elhelyezkedése | |
 Kovachich-kúria
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 07′ 33″, k. h. 19° 19′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 33″, k. h. 19° 19′ 59″ | |
A Kovachich-kúria a Bács-Kiskun vármegyei Bácsalmáson található. Jelenleg a római katolikus egyház által üzemeltetett gyermekotthon található a falai közt.
Története[szerkesztés]
A dalmát származású Kovachich család régi nemesi család. 1604-ben Rudolf király megerősítette nemességüket. Innentől kezdve használták a radodnicsi és perlekovicsi előneveket. 1803-ban I. Ferenc királytól Kovachich Ferenc fiai (Ferenc, György és Antal) Almáson birtokot kaptak édesapjuk a határőrvidéken végzett szolgálatainak elismeréseképpen, egyúttal jogot kaptak az almási előnév használatára. Ők emelték a század elején a klasszicizáló kúriát. A XX. század elején, egy átalakítást követően, a Magyar Királyi Járásbíróság kapta meg az épületet, majd a II. világháború után a Bácsalmási Járási Bíróság működött a falai közt. 1962-ben átalakították az épületet, díszítéseit feltehetően ekkor verték le, melynek eredménye a ma látható puritán külső. Azóta gyermekotthon üzemel benne. Az otthont jelenleg a római katolikus egyház Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató intézménye működteti.
Felépítése[szerkesztés]
Eredetileg téglalap alaprajzú épület főhomlokzata 3+3+3+1 osztású lehetett, melynek közepén a fal síkjából éppen csak jelzésszerűen enyhén előreugró timpanonos rizalit volt látható. A timpanon mezejét valószínűleg címer díszíthette, bár az archív felvételeken nem lehet egyértelműen kivenni. A rizalit két szélén és az ablakok között egy-egy féloszlop, az ablakok felett egy-egy dombormű volt. Az épület jobb oldalán feltehetően újabb építésű szakasz található, melyből nyúlik hátra az épület egyértelműen később épült oldalszárnya. A mellékutcai (bal) oldalon is található egy újabb hozzáépítés. Az udvari homlokzatról eredeti állapotáról nem maradt fent hiteles forrás.
Források[szerkesztés]
- Virág Zsolt. Magyar Kastélylexikon 2. - Bács-Kiskun megye kastélyai és kúriái. Budapest: Perfect Project, 9. o. (2001). ISBN 9630066793
