Koszlan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Koszlan (Кослан)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKomiföld
JárásUdor
Irányítószám 169240, 169270
Autórendszám kódja 11, 111
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Koszlan (Oroszország)
Koszlan
Koszlan
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 63° 27′ 32″, k. h. 48° 53′ 37″Koordináták: é. sz. 63° 27′ 32″, k. h. 48° 53′ 37″
Koszlan (Komiföld)
Koszlan
Koszlan
Pozíció Komiföld térképén

Koszlan (oroszul: Кослан) falu Oroszországban, Komiföldön, az Udor járás székhelye.

Lakossága: 2288 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés]

Komiföld nyugati részén, Sziktivkartól kb. 270 km-re északnyugatra, a Mezeny felső folyásának jobb partján fekszik. A Komiföldet átszelő KotlaszVorkuta vasúti fővonalról Mikunynál leágazó szárnyvonal (egyik) végpontja. Közút köti össze a Vicsegda partján fekvő Ajkinóval és azon át Sziktivkarral.

A településnél 1937–2006 között mért legalacsonyabb hőmérséklet –49,2 °C (1973. december), a legmagasabb 34,6 °C (1954. július).[2]

Története[szerkesztés]

A terület benépesítése a mai Koszlan közelében, egy Udor nevű kis teleppel kezdődött (mai neve Nyizsnyij Udor). Akkori lakói a vizenyős völgyben alapított telepről magasabban fekvő, szárazabb helyre költöztek. (Az „udor” jelentése 'alsó, lenti, a folyón lejjebb'.) A Mezeny és a Vaska folyók felső szakaszának körzetét ma is Udorá-nak nevezik, a járás is erről kapta nevét.

Egy 1586. évi leírás megemlíti Koszlan nevét, ahol akkor hat lakott udvar (porta) volt, további kettő üresen állt. A település első egyházi iskolája 1869-ben nyílt meg, falusi iskoláját 1876-ban alapították.

Az 1960-as évek végétől bolgár munkások folytattak építkezést és fakitermelést az Udor járás erdőségeiben. Három településük közül a legnagyobbat, Uszogorszkot 15 km-re Koszlantól építették fel. A kitermelt fát Bulgáriába exportálták.

A Mikunyból Koszlanba vezető szárnyvonal létesítését a települések felépítése, ellátása és elsősorban a kitermelt fa elszállítása tette szükségessé. (Ebből a Vaska folyón fekvő Vengyingába is épült egy rövid leágazás). Építése 1963-ban kezdődött, 1968 elején haladt át rajta az első szerelvény. (Egy forrás szerint 1974-ben indult meg rajta a rendszeres közlekedés.)

A Koszlan melletti kilakított repülőtéren 1977-ben szállt le az első AN-24 típusú repülőgép.

Népesség[szerkesztés]

  • 2002-ben 2 672 lakosa volt, melynek 79%-a komi és 19%-a orosz.
  • 2010-ben 2 288 lakosa volt.

Kultúra[szerkesztés]

Komiföld járási múzeumai közül egyedül a koszlani helytörténeti múzeum kapott nevében szerepel hivatalosan a „nemzeti” (nacionalnij) szó: Az Udorai járás Nemzeti Múzeuma. Az 1985-ben megnyitott múzeum állandó kiállítása elsősorban az udorai komik életmódját, a világháború frontharcosainak emléktárgyait és a vidék állatvilágát mutatja be.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  2. Koszlan éghajlata (orosz nyelven). Komiföld meteorológiai intézete. [2015. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 24.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]