Koralm-vasútvonal
Koralm-vasútvonal
| |
|---|---|
 Koralmbahn Steintunnel | |
 | |
| Hossz: | 127 km |
| Nyomtávolság: | 1435 mm |
| Feszültség: | 15 kV, 16,7 Hz AC ~ |
| Maximális emelkedés: | 8 ‰ |
| Maximális sebesség: | 250 km/h |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koralm-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |
A Koralm-vasútvonal egy normál nyomtávú, 127 km hosszúságú,[1] kétvágányú, 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított vasútvonal Graz és Klagenfurt között Ausztriában. Kivitelezése 2001-ben kezdődött, átadása 2025 december 12-én történt meg ünnepélyes keretek között.[2] A vasútvonalnak része a 32,9 km hosszúságú Koralm-alagút is. A 2025. december 14-i menetrendváltással a vasútvonal teljes mértékben üzembe állt, jelentősen átrajzolva Ausztria távolsági közlekedését, nem csak az érintett városok esetében, hanem a hozzá kapcsolódó vonalaknál is.[3]
Áttekintés
[szerkesztés]Bár az építkezés csak 2026-ban fejeződik be, a vasútvonal egyes szakaszai már most is nyitva vannak, vagy hamarabb megnyitásra kerülnek, hogy javítsák a helyi ingázó vasúti szolgáltatások minőségét. A vasút elsősorban intermodális áruszállításra épül, de akár 250 km/h sebességgel közlekedő személyszállító vonatok is használhatják majd. A Klagenfurt és Graz közötti utazási idő három óráról 45 percre csökken. Az első új pályaszakasz üzembe helyezése 2010-ben kezdődött, a karintiai szakaszt 2023 decemberében adták át. A teljes vasútvonal az éves menetrendváltással várhatóan 2025 decemberében lesz üzemképes.[2]
Az új vasútvonal központi eleme a 33 km hosszú Koralm-alagút a vasútnak nevet adó Koralpe-hegység alatt. A több milliárd eurós költségvetésű projekt jelenleg az osztrák vasúthálózat bővítésének legnagyobb folyamatban lévő projektje, amely a szomszédos Stájerország és Karintia szövetségi tartományok fővárosait köti majd össze. Az összeköttetés Bruck an der Muron keresztül jelenleg háromórás vonatúttal lehetséges,[4] bár az ÖBB jelenleg Intercitybus járatokat üzemeltet Graz és Klagenfurt között Wolfsbergen keresztül, körülbelül kétórás menetidővel. A tervezett 27 km hosszú Semmering-bázisalagúttal együtt a Koralm-vasútvonal megszüntetné az osztrák teher- és személyszállító vasúti infrastruktúra szűk keresztmetszeteit (nevezetesen ezek a Semmering-hágó és a Neumarkt Sattel). A Tarvisio és Udine közötti, már meglévő olasz Pontebbana-vasútvonallal együtt részei lesznek a Balti-Adria-folyosónak nevezett közlekedési tengelynek, amely a lengyel Gdańsk kikötővárost és az olasz Bolognát köti össze. 2013-ban a Koralm-vasútvonal bekerült a transzeurópai közlekedési törzshálózatba.[5][6]
A vasútvonal megnyitása előtt a leggyorsabb Bécs–Graz és Bécs–Klagenfurt utazási idő a Railjet járatokon 2 óra 35 perc, illetve 3 óra 55 perc volt. A Koralm-vasútvonal 0 óra 45 perces Graz–Klagenfurt utakat tesz lehetővé, a Bécs–Klagenfurt utazási idő 3 óra 20 percre csökken, ami 0 óra 20 perces megtakarítást jelent. A Semmering-bázisalagúttal (amely várhatóan körülbelül 0 óra 30 perces menetidő-megtakarítást eredményez) és a korszerűsített Pottendorfer vonallal együtt a Bécs-Klagenfurt út 2 óra 40 perces lesz. A jelenlegi vasúti vonalvezetés megnehezíti, hogy a Bécsből induló és a Bécsbe érkező járatok egyszerre szolgálják ki Grazot és Klagenfurtot (Stájerország és Karintia tartományok legnagyobb városait). Hacsak a vonatok nem térnek vissza Bruck an der Murba, a két város közötti legrövidebb vasúti útvonal a szlovéniai Mariboron keresztül vezet. Ennek következtében az ÖBB Grazot és Klagenfurtot külön Railjet-járatokkal szolgálta ki. A Koralm-vasútvonal jelentősen megkönnyíti az ÖBB számára, hogy mindkét várost ugyanazzal a Railjet járattal kösse össze Béccsel, ami lehetővé teszi a két város járatsűrűségének növelését.
A Koralpe-alagút
[szerkesztés]A Koralm-alagút Ausztria legdélebbi vasútvonalának, a Koralmbahnnak talán legjelentősebb műszaki eleme.[7][8] A nagy teljesítményű, 250 km/h maximális sebességgel közlekedő vasútvonal célja, hogy - ahol ez gazdaságilag megvalósítható - több mint egy órával lerövidítse a menetidőt Bécs és Klagenfurt között Grazon keresztül, a becsült menetidő így két óra 40 perc lesz. A nemzetközi forgalom szempontjából a vonal elkészülte jobban megkönnyíti a vasúti áruszállítást az Adriai- és a Balti-tenger kikötői között.[7] Számos stájerországi regionális személyiség támogatta az alagút megépítését, mivel az hozzájárul a hegyvidéki régió Ausztria többi részéhez képest viszonylag korlátozott vasúti infrastruktúrájának kezeléséhez, és az alagút üzembe helyezését követően jelentős gazdasági előnyöket és beruházásokat hozna a helyi vállalkozásoknak.[9]
1995 folyamán az osztrák kormány felhatalmazta az Osztrák Szövetségi Vasutakat, hogy folytassák a Koralm vasútvonal tervezését és kivitelezését, beleértve a Koralm-alagutat is; az útvonal kiválasztásának véglegesítése és a jogi előkészületek mellett kiterjedt környezetvédelmi felméréseket végeztek.[8] Az építési folyamatot megelőzően kiterjedt tanulmányokat végeztek a helyi geológiáról; 2002 folyamán a leendő alagút közelében egy sor próbafúrásból az elsőt, végül összesen 130 kutatófúrást hajtottak végre.[10][11] A 2010-es években a Koralm vasútprogram volt a legnagyobb ilyen jellegű projekt, mely az országban zajlott.[12]
2013-ban megkezdődtek az alagút fúrási munkálatai.[10] Az ikeralagút fúrásának folyamata több mint 800 fős személyzetet és három alagútfúró gépet (TBM) vont be, állítólag világelsőnek számított, hogy egy TBM-et folyamatosan használtak kemény kőzetre több mint 17 km hosszan. A feltárás során hatmillió köbméternyi kitermelt anyagot távolítottak el, amelynek kétharmadát különböző zajvédő falakhoz, vasúti töltésekhez, szűrőkavicshoz vagy betonhoz használták fel újra ömlesztett anyagként.[13][14] A TBM-ek mellett helyenként hagyományos fúrási és robbantási technikákat is alkalmaztak.[10][15] A talajvíz alagútba való bejutásának korlátozása érdekében mintegy 132 000 m² AGRUFLEX alagútbélést építettek be az alagút teljes hosszában.[16] Nagy figyelmet fordítottak a megfelelő vízelvezetés biztosítására az alagút teljes hosszában.[17]
2017-ben az alagút befejezésével 2023-ra számoltak, a vonal teljes hosszában pedig a következő évben adták volna át.[7] 2018 folyamán azonban Norbert Hofer közlekedési miniszter bejelentette, hogy az alagút építésének üteme a kihívást jelentő geológia miatt jelentősen lelassult; az ÖBB szóvivője, Christoph Posch kijelentette, hogy az ütemterv változása nem a megszorító intézkedéseknek, hanem az alagútépítés során felfedezett, előre nem látható törésvonalaknak tudható be. Ekkor a Koralm-alagút a tervek szerint 2025 decemberére készült volna el, és 2026-ra kellett volna üzembe helyezni.[9] Az alagút késedelmes befejezése más regionális infrastrukturális projekteket is érintett, például a Jauntal-híd környékén az egyvágányú vasútvonal kétvágányúvá való fejlesztését.[18]
2018. augusztus 14-én a déli fúrásban áttörést értek el.[19] 2020. június 18-án bejelentették, hogy az északi fúrásban is áttörést értek el, ami a Koralm vasútvonal teljes alagútépítésének befejezését jelentette.[10] Ennek megfelelően a munka szerelési fázisba lépett, melynek során az alagút belső burkolatát az üzemszerű használathoz szükséges összes berendezéssel és felszereléssel együtt kell felszerelni.[10] Továbbá, az alagút teljes hosszában üzembiztonsági berendezéseket kell telepíteni, mint például 500 méterenként keresztátjárókat, valamint egy nagyjából félúton elhelyezett egyetlen vészhelyzeti állomást, amely szándékosan lépcsőzetes peronokkal és egy 800 méter hosszúságú, megerősített menedékhelyiséggel rendelkezik.[20]
Az első próbavonat 2023. június 12-én haladt át az alagúton.[21] Az alagút és az azon keresztülhaladó vasútvonal 2025. decemberére készült el és a 2025/2026-os menetrend kezdetével üzembe is állt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Johannes Fleckl-Ernst: Geodätische Herausforderungen beim Projekt „Koralmtunnel“. In: Felsbau, Heft 5/2010, S. 315–321, ISSN 1866-0134.
- ↑ a b Koralmbahn im Finale: Durchgehende Gleise zwischen Graz und Klagenfurt – jetzt kommt die Oberleitung (german nyelven). ÖBB, 2024. április 22. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
- ↑ Birtokba vették a Koralmbahnt a tehervonatok - Indóház Online, 2025.11.05.
- ↑ ÖBB Infrastruktur AG: Information zur Koralmbahn (german nyelven). ÖBB. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
- ↑ Infrastructure - TEN-T: The new core network - key figures. European Commission, 2013. október 17. (Hozzáférés: 2013. október 31.)
- ↑ Future EU transport infrastructure policy to focus on TEN-T corridors. Railway Gazette, 2013. október 22. [2018. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 10.)
- ↑ a b c Koralmbahn: Planung des letzten Teilstücks (german nyelven). steiermark.orf.at, 2017. július 26.
- ↑ a b Harer, Gerhard: KORALM TUNNEL - RISK ASSESSMENTS AS AN AID IN THE DEVELOPMENT OF ALIGNMENT SELECTION, COST ESTIMATES AND INVESTIGATION WORKS. paginas.fe.up.pt, 2009. október 2.
- ↑ a b Eröffnung der Koralmbahn verzögert sich bis 2026 (german nyelven). steiermark.orf.at, 2018
- ↑ a b c d e Burroughs, David: Tunnelling completed on Austria's 33km Koralm tunnel. railjournal.com, 2020. június 19.
- ↑ The Koralm connection. worldconstructionnetwork.com, 2016. január 22.
- ↑ Tunnelling works for northern tube of Koralm Tunnel completed. energyindustryreview.com, 2018. március 1.
- ↑ Koralm Tunnel: The first breakthrough is imminent. globalrailwayreview.com, 2018. június 6.
- ↑ M. Entacher (2013. szeptember 1.). „Cutter force measurement on tunnel boring machines – Implementation at Koralm tunnel”. Tunnelling and Underground Space Technology 38, 487–496. o. DOI:10.1016/j.tust.2013.08.010.
- ↑ Final TBM breakthrough for KAT2 at Koralm. tunneltalk.com, 2018. augusztus 23.
- ↑ Tunnel liner for Koralmtunnel in Austria. agru.at. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
- ↑ Martin Dietzel (2008). „Koralm Tunnel as a Case Study for Sinter Formation in Drainage Systems - Precipitation Mechanisms and Retaliatory Action”. Geomechanics and Tunnelling 1 (4), 271–278. o. DOI:10.1002/geot.200800024.
- ↑ Kaiser: "Schiefe Optik" bei Koralm-Verzögerung (german nyelven). steiermark.orf.at, 2018
- ↑ Koralm Tunnel breakthrough. railwaygazette.com, 2020. június 18.
- ↑ Tunnel Safety Concept Koralm Tunnel pp. 264–270. Geomechanik und Tunnelbau, 2008. augusztus 1.
- ↑ Erste Fahrt auf neuer Koralmbahnstrecke (in German) 12 June 2023, Retrieved 12 September 2023.
