Konténerkút

A konténerkút egy speciálisan erre a célra kialakított folyadéktömör konténerből és egy konténerbe szerelt üzemanyagtartályból áll. A konténerkutat leggyakrabban cégek saját járművei vagy gépparkja ellátására használják, azért hogy a végfelhasználók nagykereskedelmi áron (15-20 Ft-tal kedvezőbben) vásárolt üzemanyagot szakszerűen tárolja és a saját járművek számára kiszolgálja. A konténerkutat szegmensek szerint a szállítmányozás, mezőgazdaság és az ipari üzemek használják.

A konténerkút eredete

A konténerkutat kezdetben a volt NDK (Német Demokratikus Köztársaság) hadserege fejlesztette ki, azzal a céllal, hogy a hadgyakorlatokhoz egy mozgatható üzemanyag ellátó rendszert tudjon telepíteni. Ez TC-10 (Tankstelle Container) néven ismert termék volt. Sok helyen még a mai napig is használják. A mobilitás mellett feladata volt az üzemanyag kiszolgálása is. Úgy tervezték, hogy egy kompakt mozgatható üzemanyag-ellátó rendszer legyen amely egy zárt egységet képez.

A 90-es évek közepén jelent meg először Magyarországon a konténerkút, hazai gyártással RHD-10 (Ratio Homini Diesel – 1) névvel. Akkoriban a gazdasági érdekek és az erősödő környezetvédelmi előírások hatására egyre keresettebb lett a konténerkút. Előnye az olcsó kialakítás mellett a gyors telepítés és kis kompakt rendszer volt. A magyarországi gyártás alapjaiban megegyezett a TC-10 konténerkút rendszerével de az állandó mobilitás már nem volt előtérben, mivel a telepített konténerkutakat a cégek nem mozgatták. Az olajtársaságok is szívesen helyeztek ki partnereiknek konténerkutat, mert ezzel magukhoz kötötték a végfelhasználókat, mivel a nagyobb olajtársaságok (MOL, OMV, AGIP, SHELL) ezzel a rendszerrel látták el saját ügyfeleiket gázolajjal. A céljuk az volt, hogy a cégek számára kihelyezett saját üzemanyagkútjukba kizárólag csak ők szállíthattak üzemanyagot, ezzel hosszú időre lekötötték az ügyfeleiket.

Speciális konténer

A konténerkutak egy egyedi gyártású konténerbe kerülnek beépítésre, hagyományos konténerek erre nem alkalmasak, mivel ezek a konténerek speciálisan erre a célra kialakított vázszerkezettel rendelkeznek. A vázszerkezet feladata a tartály töltött súlyának átadása az alatta lévő beton felületnek. A bennük lévő tartály lábak egy speciális kereszt áthidalókon adják le a terhelést a beton alapnak. A konténer másik fontos feladata a belső folyadéktömör kialakítás, azaz a kármentő tér. A kármentő tér egy olyan belső kialakítás amely mérete megegyezik a tartály űrméretével. Feladata a tartály meghibásodása esetén a tartályban lévő teljes gázolaj mennyiség felfogása. Emiatt a hagyományos szállító konténerek erre a célra nem alkalmasak. A konténer további feladata, hogy önhordóvá teszi a teljes üzemanyag-ellátó és kiszolgáló rendszert.

Konténerkút telepítésére vonatkozó előírások

A konténerkút használatának szigorú előírásai vannak és használata engedély köteles. A konténerkútban tárolt üzemanyag fokozottan tűzveszélyes és a környezetvédelmi besorolás szerint fokozottan veszélyes folyadék. A használat első lépése a létesítési engedély megszerzése a MKEH (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) engedélyezésével. A konténerkút telephelyen beüli helyének kijelölése a jogszabályi előírások szerint és a védőtávolságok betartásával lehetséges. A létesítési engedély megszerzése után a konténerkút telepíthető és ezután megkezdődhet a használatba vételi engedély. A konténerkutakat kizárólag használatba vételi engedéllyel lehet használni, ezért fontos hogy csak az előírásoknak megfelelő konténerkutat vásároljanak. További fontos szempont, hogy a telepítést, beüzemelést kizárólag az MKEH honlapján feltüntetett és általuk minősített szakcégek végezhetik.

Konténerkút használatára vonatkozó előírások

A konténerkutakat időszakosan ellenőrizni kell. Az ellenőrzést és javítást kizárólag szakcég végezheti. A szakcégek listája az MKEH weboldaláról letölthető. A tartályok időszakos ellenőrző vizsgálatáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. Súlyos üzemzavart a kivizsgálás céljából az illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságnak be kell jelenteni. A használat során az alábbi jogszabályok az irányadóak.

• 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól
• 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet egyes hegesztett szerkezetek gyártását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságának igazolásáról
• 118/2011. (XII. 15.) VM rendelet a benzin tárolásából, elosztásából és töltőállomáson a gépjármű feltöltéséből származó illékony szerves vegyület (VOC) csökkentéséről

Konténerkút időszakos felülvizsgálata

A konténerkutakat mint veszélyes folyadék tároló eszközöket időszakosan felül kell vizsgálni. A többször módosított 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet alapján a tárolótartályoknál időszakos ellenőrző vizsgálatot kell tartani, amely tízévenkénti belső tisztításból, szerkezeti vizsgálatból és ötévenkénti tömörségi próbából áll. Az 1000 m³ vagy annál nagyobb névleges térfogatú álló hengeres föld feletti tárolótartály esetében az időszakos ellenőrző vizsgálatot az előírt ciklusidő lejáratának évében december 31-ig kell elvégezni.

• Az időszakos ellenőrző vizsgálat elvégeztetéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodni.
• Az időszakos ellenőrző vizsgálatot a 6. § (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezet végezheti.
• Az időszakos ellenőrző vizsgálatról készített jegyzőkönyvet az üzemeltető köteles 30 napon belül megküldeni az engedélyező hatóságnak, intézkedés és nyilvántartásba vétel céljából.
• Az engedélyező hatóság közérdekű bejelentés alapján vagy egyéb indokolt esetben soron kívül ellenőrző vizsgálat végzését is elrendelheti.

Konténerkút innovációk

A konténerkutak közel 20 éve vannak jelen Magyarországon. Mint minden technikai termék a konténerkutak is jelentős innováción mentek keresztül.

• 1995 – nem a tartály tetején hanem a tartály elején található fenéklemezen kialakított dómnyílás RHD-10 (általános kialakítás a tartály tetején lévő dómnyílás)
• 1997 – megjelenik ez első automatizált magyar gyártású konténerkút RHL-10-be épített KAONOMAT (első magyar tankolóautomata) rendszerrel
• 1998 – elsőként jelenik meg 10 m³-nél nagyobb tartállyal rendelkező konténerkút, az RHL-30 ami 30 000 literes tartállyal lett legyártva
• 2002 – a legkisebb konténerkút megjelenése RH ECO 5 típus 4900 literes tartállyal (2006-ig ez a méret még nem volt engedélyköteles)
• 2008 – a tartály gyártásban a legjelentősebb innováció a szögletes tartály megjelenése. Elsőként az RH ECO PLUS jelzésű berendezéseket gyártották alakos tartállyal. Napjainkra a legnépszerűbb tartály kialakítássá vált. Ezzel az innovációval jelentősen csökkent a konténerkutak helyigénye és ára, mivel a konténeren belül lévő szögletes tartály helykihasználtsága sokkal jobb mint a hengeres tartályoké
• 2014 – megjelenik az első teljesen automatizált konténerkút amely automatikusan megrendeli az üzemanyagot, felismeri a tankoló járművet és annak üzemanyagtankját, kritikus szint értékek esetén riaszt és leállítja a működést, az üzemanyagok megnövekedett biotartalma miatt hosszabb állás idő esetén vagy hidegben átforgatja az üzemanyagot a rétegződés és paraffin kicsapódás elkerülése érdekében
• 2016 – új innovációs megoldással elindul a 960 literes szállítható konténerkút gyártása és forgalmazása. A tartály IBC engedélyekkel rendelkezik.

Források

• RATIO HOMINI innovációk a konténerkút gyártásban (kiadvány 2011)
• Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (http://mkeh.gov.hu/piacfelugyeleti_muszaki/veszelyes_tarolo Archiválva 2014. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben)
• konténerkút tartály típusokl (http://gazolajkutak.hu)
• konténerkút méretek, telepítési méretek (http://www.gazolajkutak.hu/kontenerkut-gyartas-kontenerkut-telepites-kontenerkut-szerviz)
• 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet – Netjogtár (https://web.archive.org/web/20160306063006/http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99400011.IKM)