Kolossváry Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kolossváry Sándor
Életrajzi adatok
Születési név Kolossváry Sándor
Született 1775. március 20.
Pápa
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1842. december 6. (67 évesen)
Veszprém
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Felavatás 1798
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Kolossváry Sándor (Pápa,[1] 1775. március 20.Veszprém, 1842. december 6.[2]) római katolikus pap, hitszónok, mecénás, a Magyar Tudós Társaság tiszteleti tagja.

Életútja[szerkesztés]

Kisnemesi családban született. Elemi iskoláit Pápán végezte el, majd Sopronban, illetve Veszprémben járt gimnáziumba. 1790-től a veszprémi egyházmegye papnövendékeként bölcseletet és teológiát hallgatott a pozsonyi papnevelő intézetbe, az Emericanumban. 1797-től káptalani karsegéd és székesegyházi hitszónok volt. 1798-ban Győrben pappá szentelték, s a veszprémi egyházmegyei szemináriumba nevezték ki a katolikus erkölcstan és lelkipásztorkodás-tan tanárává. 1804-ig oktatott Veszprémben, majd 1804-től 1809-ig nagykapornaki lelkész volt, ezzel párhuzamosan 1805-től zalai alesperesként, 1808-tól veszprémi kanonokként is szolgált. 1809 és 1829 között Veszprém főplébánosa, ezzel párhuzamosan 1814-től vásárhelyi címzetes apát, 1822-től segesdi, 1823-tól pápai főesperes volt. 1829-ben a veszprémi káptalan dékánja lett, 1832-től haláláig pedig káptalani olvasókanonokként szolgált Veszprémben.

Egyházi munkája mellett 1812-től Veszprém vármegye táblabírájaként is tevékenykedett, a veszprémi káptalan követeként pedig részt vett és hazafias szónoklatával ki is tűnt az 1825–1827. évi pozsonyi országgyűlésen.

Munkássága[szerkesztés]

Egyházi tisztségei mellett jeles hitszónokként is ismert volt, de beszédei csak halála után jelentek meg. Jelentős összegekkel, élete során mintegy 25 ezer forinttal támogatta a népnevelés ügyét, s további 72 ezer forintot áldozott egyéb jótékonysági célokra. Kezdeményezésére és anyagi támogatásával vette kezdetét 1817-ben a végül 1829-ben átadott veszprémi ispotály építése. 1832-ben 400 ezüstforinttal hozzájárult a Magyar Tudós Társaság törzstőkéjéhez, s részt vett a társaság nagyszótára, a Nagy magyar szókönyv előkészítő munkálataiban.

Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés]

1830-ban a Magyar Tudós Társaság igazgató, 1831-ben tiszteleti tagjává választották.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Kolossváry Sándor egyházi beszédei I–II. Szerk. Kolossváry Ferenc. Pozsony. 1843–1844.
  • Kolossváry Sándor még eddig ki nem adott egyházi beszédei. Budapest. 1875.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A korábbi életrajzok szerint Homokbödögén született, de Pfeiffer János megtalálta és publikálta a valódi születési helyét igazoló egyházi anyakönyvi bejegyzést.
  2. Néhány életrajzi lexikon december 7-ére teszi halála dátumát.

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Toldy Ferenc: Gyászbeszéd Kolossváry Sándor felett. In: A Magyar Tudóstársaság Évkönyvei VII. 1846.