Kisekemező
| Kisekemező | |
| Közigazgatás | |
| Település | Kiskapus |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Kisekemező
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 07′ 30″, k. h. 24° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 30″, k. h. 24° 15′ 00″ | |
Kisekemező (románul Târnăvioara, németül Kleinprobstdorf) egykor önálló település Erdélyben, Szeben megye területén, jelenleg Kiskapus településrésze.
Fekvése[szerkesztés]
A Nagy-Küküllő jobb partján, Kiskapussal szemben helyezkedik el.
Története[szerkesztés]
1358-ban Kysekemezeu néven említették először. 1387-ben a szebeni prépostság birtoka volt.
A települést római-katolikus vallású erdélyi szászok alapították, akik később, a reformációt követően felvették a lutheránus vallást. Középkori erődített templomát (melynek építési idejéről nincs tudomásunk, de valószínűleg a 14. század végén már állt) ennek megfelelően átalakítják. A templom falait 1854-ben lebontották, köveiből harangtornyot építettek.
A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott. Az 1960-as évek végén csatolták Kiskapushoz.
Lakossága[szerkesztés]
1910-ben 499 lakosa volt, ebből 357 német és 142 román nemzetiségű.
1966-ban 705 lakosából 459 fő német, 238 fő román, 6 fő magyar és 2 fő cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Források[szerkesztés]
Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
.svg){kind=small}
