Kis szarvasbogár

Kis szarvasbogár
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Alrend:	Mindenevő bogarak (Polyphaga);
Alrendág:	Scarabaeiformia;
Öregcsalád:	Scarabaeoidea;
Család:	Szarvasbogárfélék (Lucanidae);
Alcsalád:	Lucaninae;
Nem:	Dorcus;
Faj:	D. parallelipipedus;
Tudományos név
	Dorcus parallelipipedus; Linnaeus, 1758
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kis szarvasbogár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kis szarvasbogár témájú médiaállományokat és Kis szarvasbogár témájú kategóriát.

A kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) a bogarak (Coleoptera) rendjébe és a szarvasbogárfélék (Lucanidae) családjába tartozó faj. Magyarországon védett.

Előfordulása[szerkesztés]

Dombos, hegyes területeken, főleg lomberdőkben él. Gyakran megtalálható kertes városi környezetben, idősebb fákat tartalmazó parkokban is.

Megjelenése[szerkesztés]

Lapos, elül-hátul egyforma széles, homályos fekete teste, melynek fejlődése korhadó tölgy- és bükkfában folyik le, fénytelen fekete. Az ivari dimorfizmus kevésbé szembetűnő, mint a nagy szarvasbogárnál, a különbség a rágók alakjában van: a hím rágóján levő felfelé álló fog a nősténynél hiányzik. A lárva korhadó tölgyben és bükkben fejlődik, imágója május–júniusban esténként rajzik.

Életmódja[szerkesztés]

Főleg tölgyesekben él, ahol a fák kicsorgó nedvével táplálkozik. A nőstény petéit korhadó tölgytuskók gyökerei közé rakja. A lárvák a fakorhadékait fogyasztják, abban vastag járatokat vájnak. Fejlődésük 3-5 évig tart. Bebábozódásuk során a fák törmelékeiből gubót készítenek, amelyből a 6. évben bújik ki a kifejlett imágó. Nyári estéken táplálékot keresve nagyobb távolságokra repül.