Ketzin/Havel

	Ketzin/Havel
	; Ketzin/Havel címere
	; Ketzin/Havel címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Brandenburg
Járás	Havelland District
Irányítószám	14669
Körzethívószám	033233
Rendszám	HVL
	Népesség
Teljes népesség	6503 fő (2017. dec. 31.) +/-
Népsűrűség	70,08 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	32 m
Terület	92,79; 93,64; km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Ketzin/Havel Pozíció Németország térképén
	é. sz. 52° 28′ 11″, k. h. 12° 50′ 42″Koordináták: é. sz. 52° 28′ 11″, k. h. 12° 50′ 42″
	Ketzin/Havel Pozíció Brandenburg térképén
	Elhelyezkedése Havelland District térképén
	Ketzin/Havel weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ketzin/Havel témájú médiaállományokat.

Ketzin/Havel település Németországban, azon belül Brandenburgban. Lakosainak száma 6503 fő (2017. december 31.).^[1]^[2] +/-

Fekvése[szerkesztés]

Berlintől keletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Ketzin nevét 1197-ben említette először oklevél Ketzins néven. Ebben az oklevélben említésre került Paretz, Garlic és Markau is. Egy 1307-es és egy 1320-as dokumentumban a Ketzin név az "oppidum" kiegészítéssel jelent meg, mely városi jellegű, vagy városi értelemben vett kifejezés. Ketzin később tipikus halászfaluvá alakult, amit az 1574-ből származó címer is igazol.

1738-ban megalakult a Ketzini Halászati Céh, amelynek 30 kispolgár és halász tagja volt. Mivel a halászat fontos része Ketzin történelmének, a céh-címer, "Fischerlade" még ma is megtalálható a városi múzeumban . A céh tiszteletére augusztusban rendszeres időközönként megrendezik a nagy halászati fesztivált.

Az 1860-as évektől a téglagyártáshoz megfelelő agyag felfedezésével a város nagy gazdasági fellendülést tapasztalt. Már 1882-ben 14 téglagyár volt Ketzinben 21 gyűrűs kemencével és 13 agyaggödörrel. Évente mintegy 100 millió téglát gyártottak.

Számos történelmi látnivaló jellemzi a városképet, beleértve a 12. századi Szent Péter-templomot, a Königs-Wassersportheim-t, vagy a 18. századból származó kis Buddenhaust.

A "Charlotte", a Havel-komp ugyanolyan idegenforgalmi látványosság és tömegközlekedés mellett nagy népszerűségre tett szert.

Ha a Ketzin / Havel irányából Brandenburg irányába haladunk, az ú Ketziner Ortsbereich Brückenkopf-on keresztül vezet. A területet a 19. századvégi helyi téglagyárak uralták. A szükséges agyagot 30 m mély mélységből bányászták ki. Az agyagkészletek kimerülése után a gödröket vízzel töltötték fel, így egy nagy tóterület keletkezett változatos növény- és állatvilággal.