Keszler Ferenc

Keszler Ferenc (Dombó (Ung megye), 1830. március 17. – Szatmárnémeti, 1900. szeptember 25.) teológiai doktor, római katolikus apát-kanonok.

Élete

1853. március 26-án fölszenteltetett és segédlelkész volt Sándorfalván, Munkácson, Beregszászon. 1854-ben tanulmányi felügyelő és gimnáziumi tanár Szatmárt, 1861-ben teológiai tanár, 1863-ban püspöki titkár, 1868-tól az egyháztörténet és kánonjog tanára, 1873-ban teológiai doktor, 1874-ben tiszteletbeli kanonok, 1877-ben valóságos, 1877-ben apát, 1885-ben szemináriumi rektor, 1891-ben házasságvédő.

Programértekezése a szatmári királyi főgimnázium Értesítőjében (1856. Gyökfejtés nyilvános számokból.)

Munkája

• Memoria servi dei Joannis Ham episconi olim Szathmariensis 1827-1857... Szatmarini, 1893. (Ism. Kath. Szemle.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.  
• PIM

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
• Tempfli Imre-Sipos Ferenc: A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai. Szatmárnémeti, Szent-Györgyi Albert Társaság-EMKE Szatmár Megyei Szervezete, 2000.