Kelenhegyi Emil
| Kelenhegyi Emil | |
| Született | 1915. március 3. Budapest |
| Elhunyt | 2001. május 14.(86 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | katonatiszt |
| Iskolái | Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia |
| Kitüntetései | Világ Igaza díj (1995. április 25.)[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kelenhegyi Emil (Budapest, 1915. március 3. – Budapest, 2001. május 14.) dandártábornok.
Élete és munkássága[szerkesztés]
Polgári családból származott. Édesapja énekművész volt, de első világháborús hosszú frontszolgálata alatt szerzett betegsége miatt nem folytathatta pályáját, az Operaház titkára lett.
A család anyagi helyzete nem engedte meg a tervezett műszaki egyetemi tanulmányok megkezdését, ezért a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia államilag támogatott híradó szakára iratkozott be, és azt 1937-ben kiváló eredménnyel fejezte be. A fiatal tiszt Debrecenben, majd Berettyóújfaluban végzett csapatszolgálatot.
1943-ban került a szovjet frontra, ahol hadosztályhíradó parancsnokként (híradófőnökként) szolgált. A fronton azt tapasztalta, hogy a németek nem tekintik igazi szövetségesnek a magyarokat, ez antifasiszta érzelmeket keltett benne. A háború vége előtt megtagadta, hogy alakulatával Németországba települjön.
1945 márciusától az új, demokratikus Magyar Honvédség állományába került, majd a Magyar Néphadsereg híradó szolgálatának megalapozásán dolgozott. Tanított a Honvéd Kossuth Akadémián, egyik alapítója volt a Zalka Máté Híradó Tiszti Iskolának. Hamarosan a Vezérkar Híradó Csoportfőnöksége hadműveleti osztályának vezetőjévé nevezték ki.
„Régi tiszt” lévén az Államvédelmi Hatóság meggyanúsította, két évig vádirat, bírósági eljárás nélkül tartották fogva. 1953-ban kiszabadult, de munkát nem kapott az állami szektorban. Berceli Béla vezérőrnagy tanácsára a szövetkezeti szektorban helyezkedett el.
Részt vett a később európai hírnevet szerzett Híradástechnika Szövetkezet felfejlesztésében, magas színvonalú, exportra szánt termékek gyártásának megszervezésében. Hamarosan az OKISZ (Magyar Iparszövetség) műszaki elnökhelyettese lett, ami miniszterhelyettesi szintű beosztás volt a pártállami rendszerben. Ebben a minőségében számos országban járt a szövetkezeti szektor nemzetközi kapcsolatait ápolva. Munkáját számos magas kitüntetéssel ismerték el.
Nyugdíjba vonulása után rehabilitálták és ezredessé léptették elő. Bekapcsolódott a Magyar Honvédség Budapesti Nyugállományúak Klubja híradótagozatának valamint a Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület tevékenységébe, mely utóbbinak tiszteletbeli elnöke lett.
A rendszerváltás után került nyilvánosságra az a történet, hogy frontszolgálata idején két zsidó munkaszolgálatos életét megmentette úgy, hogy katonai egyenruhába öltöztette és a maga közelében tartotta őket. Ezért az izraeli Jad Vasem szervezet 1995-ben Világ Igaza kitüntetésben részesítette, aminek ünnepélyes átadásán a két megmentett, Bán Zsigmond és Farkas Ernő is részt vett.
Keleti György honvédelmi miniszter előterjesztésére Göncz Árpád köztársasági elnök 1996. január 1-jével dandártábornokká nevezte ki.
Források[szerkesztés]
- ↑ Puskás: Lindner (szerk), Miklós. A Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület 10 éves története. Budapest: PTHBE, 14-16. o. (2008)
- ↑ The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)