Kauser Andor
| Kauser Andor | |
| Született | Kauser Andor Béla Gyula 1884. március 22.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1951. július 16. (67 évesen)[2] Budapest XI. kerülete[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Kauser Gyula |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1906, építészet) |
| Halál oka | öngyilkosság |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kauser Andor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kauser Andor, teljes születési nevén Kauser Andor Béla Gyula (Budapest, 1884. március 22. – Budapest XI. kerülete, 1951. július 16.) magyar építész, iparrajziskolai tanár, Kauser Gyula fia.
Élete[szerkesztés]
A neves építész, Kauser Gyula és pákai Kölber Alojzia fiaként született. A budapesti Műegyetemen végezte el tanulmányait. 1911-től 1947-ig[3] tanított a Székesfővárosi Iparrajziskola (ma: Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium) építészeti és műszaki rajz tanszékén. Részt vett az iskola képviseletében több nemzetközi kiállításon, és tervpályázataival is több díjat és kitüntetést nyert. Számos terve meg is valósult.[4]
1907-től lett – Hültl Dezső ajánlásával – a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagja.[5]
Több építésztársával részt vett a Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési programban, ennek keretében épült a Márvány-utcai elemi iskola.[6][7] Az épület homlokzata 1945-ben megsérült,[8] az 1960-1970-es években átépítették,[9] ma jelentős mértékben leegyszerűsítve látható.[10]
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1911: Szeretetház, Dunaalmás[11]
- 1912: Karácsonyi palota, Budapest, Stefánia út[4][12][13]
- 1912: újpesti Gróf Károlyi-kórház, Budapest[4]
- 1913: Márvány-utcai elemi iskola (ma: BGSZC Budai Gimnázium és Szakgimnázium és BGSZC Budai Technikum), Budapest, Márvány u. 32. (Szöllősy Auréllal közös mű)[4]
- 1913: Kőbányai Menhely, Budapest[14]
- 1913: villa, Buda (Szöllősy Auréllal közös mű)[15]
- 1913: Kodak Ltd. (Forte) gyár, Vác (Szöllősy Auréllal közös mű)[16][17]
- 1927: a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön Dologháza, Sopronkőhida[18]
- 1927: a Budapesti Gyűjtőfogház Dologháza, Budapest, Budapest, Kozma u. 13.[18]
- 1929?: Győri kórház új pavilonjai, Győr[19]
- 1930-as évek: Rendőrkapitányság, Orosháza[20]
- 1931: Miskolci-uti elemi iskola és óvoda (ma: József Attila Általános Iskola), Budapest, Miskolci út 141—145.[21][22]
- ?: Wenckheim szeretetház, Gyula[4]
Tervben maradt épületek[szerkesztés]
- 1911: Református egyháza bérháza, Debrecen[23]
- 1913: színház, Nagybecskerek[24]
- 1925: kórház, Szombathely[25]
- 1927: Szent Domonkos Rendi Nővérek iskolája, Budapest[26]
- 1927: a főváros Szabó József utcai autóbuszgarázsa, Budapest[27]
- 1936: polgári iskola, Kiskunfélegyháza[28]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mtda.hu/ADATBANK/A_MAGYAR_TARSADALOM_LEXIKONJA/MTL_K.pdf
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 27.)
- ↑ http://kiskepzo.hu/butor_a-szak-tanarai.html
- ↑ a b c d e A magyar társadalom lexikonja, 279. o
- ↑ Winkler, i. m.
- ↑ Kabdebó, i. m., 67. o.
- ↑ Épitő Ipar, 1912 (36. évfolyam, 1-52. szám)1912-09-08 / 36. szám
- ↑ https://kappenabzeichen.hu/kossuth-lajos-felso-kereskedelmi-iskola-budapest/
- ↑ https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum-2012-aprilis-24/mult-jelen-talalkozasa
- ↑ Az eredeti, díszített homlokzatot ld.
- ↑ Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)1913-03-30 / 13. szám
- ↑ Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)1913-09-28 / 39. szám
- ↑ Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)1913-09-28 / 39. szám
- ↑ Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)1913-03-30 / 13. szám
- ↑ Magyar Építőművészet 11. (1913) / 9. szám, 30. o
- ↑ https://www.vac.hu/docs/Forte.pdf
- ↑ Archív képek
- ↑ a b Magyarország, 1927. december 23. (34. évfolyam) / 291. szám
- ↑ Petz Aladár: Győr Szabad Királyi Város Szentháromság közkórházának múltja és jelene (1749–1928), Győr, 1929, 323. o. [1]
- ↑ http://misc.bibl.u-szeged.hu/16391/1/mepito_1931_001.pdf
- ↑ Palasik Mária: Zugló. Hetvenéves Budapest XIV. kerülete (Budapest, 2005), 42-43. o., [2]
- ↑ Vállalkozók Lapja, 1931. február-március (52. évfolyam, 6-25. szám)1931-02-25 / 16. szám [3]
- ↑ Magyar Építőművészet 9. (1911) / 3. szám, 32. o
- ↑ Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)1913-01-12 / 2. szám
- ↑ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 59. évfolyam (1925)45-46. szám [4]
- ↑ Épitő Ipar - Építő Művészet, 1927 (51. évfolyam, 1-48. szám)1927-05-15 / 19-20. szám [5]
- ↑ Épitő Ipar - Építő Művészet, 1927 (51. évfolyam, 1-48. szám)1927-12-01 / 45-46. szám [6]
- ↑ Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1936. dec. 13. / 52. szám
Források[szerkesztés]
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete)
- Winkler Márk: Dinasztiák: Kauserek – mesélnek a kövek
