Katsina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Katsina
A gobarau minaret
A gobarau minaret
Közigazgatás
Ország Nigéria
Állam Katsina
Alapítás éve1987
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Terület142 km 2 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Katsina (Nigéria)
Katsina
Katsina
Pozíció Nigéria térképén
é. sz. 12° 59′, k. h. 7° 36′Koordináták: é. sz. 12° 59′, k. h. 7° 36′
Locator Map Katsina-Nigeria.png
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Katsina témájú médiaállományokat.

Katsina város (korábban város-állam ) Nigériában, Nigéria északi részén. A város egy mezőgazdasági régió központja; környékén földimogyorót, gyapotot, nyersbőrt, kölest és kukoricát termelnek. Ipara: acélipar, és olajütő malmok a földimogyoró- olaj előállítására. A város lakossága nagyrészt a fulani és hausza etnikai csoportokhoz tartozó muzulmán. A 2007-es adatok szerint Katsina becsült lakossága 459022 fő volt,

Fekvése[szerkesztés]

Sokotótól 160 mérföldre keletre és Kanótól 84 mérföldre északnyugatra, Niger határának közelében.

Története[szerkesztés]

A 21 km hosszú városfallal körülvett Katsinát feltehetően 1100 körül alapították. A 17. és a 18. században, Katsina a hét hausza városállam közül a legnagyobb volt. 1807-ben a Fulani háború idején a közeli Kano vazallus állama lett. 1903-ban, az emír, Abubakar dan Ibrahim alatt brit uralom alá került, egészen 1960-ig Nigéria Nagy-Britanniától való függetlenségéig.

A város Katsina a szub-szaharai kereskedelem egyik legélénkebb és legerősebb kereskedelmi központja volt, és vélhetően a hausza királyságok szempontjából a legerősebb volt itt a kereskedelem és a kézművesipar.

A város történetében a nyugati stílusú oktatás kezdete az 1950-es évekre nyúlik vissza, amikor Észak-Nigériában itt jött létre az első középiskola. Jelenleg több felsőoktatási intézménye, köztük két egyeteme is van: Umaru Musa Yar'Adua Egyetem és a privát Katsina Egyetem.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Gobarau Minaret - a 18. században épült mecset tornya 50 láb magasságú, melynek anyaga sár és pálmaág.

Források[szerkesztés]

  • Encyclopaedia Britannica