Katona Mihály (tanár)
| Katona Mihály | |
| Született | 1847. május 24. Nagyszalonta |
| Elhunyt | 1927. november 12. (80 évesen) Kecskemét |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Katona Mihály (Nagyszalonta, 1847. május 24. – Kecskemét, 1927. november 12.)[1] református főgimnáziumi igazgató-tanár.
Élete[szerkesztés]
Katona Bálint földműves és Bereczky Erzsébet fia. A gimnázium hat osztályát szülővárosában 1854-65-ben, a VII. és VIII. osztályt (1865-1867) és a III. bölcseleti tanfolyamot (1867-68) a debreceni főiskolában végezte. 1868 őszén a teológiára iratkozott be, melyet 1871. júliusban végzett és ugyanott 1872. áprilisban letette az első lelkészi képesítő vizsgát.
Egész debreceni tartózkodása alatt, miután apja még 1854-ben meghalt, önerejéből tartotta fenn magát. 1868-69-ben nevelő volt báró Vay Elemér, későbbi Borsod megyei főispán mellett, s mikor ez Debrecenből eltávozott, ugyanott más fiúk mellett volt magánnevelő. 1872 augusztusában külföldre utazott; különösen Drezdában két hónapig a nép- és polgári iskolák, gimnáziumok és általában az iskolai ügy és szervezet tanulmányozásával foglalkozott; októberben a lipcsei egyetemre iratkozott be bölcseleti előadások hallgatása végett, ahol két félévet töltött. A szűnnapok alatt és tanulmányainak bevégeztével utazásokat tett Németországban és Svájcban.
1873-ban meghívást kapott a nagyszalontai gimnáziumhoz, szeptember közepén haza utazott és elfoglalván tanári állását, 1886. júliusig ott működött (egyszersmind két és fél évig az intézetnek igazgatója is volt). 1874-ben felszólították az iskola ujjászervezésére, memorandumot dolgozott ki, melynek következménye az volt, hogy 1875-ben az iskola hatról négy osztályosra változott és a tanárok fizetését 800 forintra emelték. Midőn pedig a négy osztályra leszállítás az iskola létét fenyegette, 1879-ben újabb emlékiratot szerkesztett, mely 1881-ben a hat osztály visszaállítását hat tanárral eredményezte. A társadalmi téren is tevékeny részt vett: a nagyszalontai református egyháznak aljegyzője, az egyházi megyei lelkészi kör jegyzője és pénztárnoka volt stb.
1886-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter megvonván a nagyszalontai gimnáziumtól a nyilvánossági jogot, Katona Kecskemétre távozott és az ottani református főgimnázium tanára és 1894. augusztustól egyszersmind igazgatója volt 1917-ig. Az itten készült memoranduma értelmében a tanárok fizetését és évdíját 1000 forintról 1200 forintra emelték. Neje Gyalókai Erzsébet volt.
Cikkei a nagy-szalontai ref. gimnázium Értesítőjében (1877-79. A nagyszalontai gymnasium története), a Sárospataki Közlönyban (1887. Önütötte vér a prot. egyház alkotmányán), a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1887. Egy ref. egyházjogi kérdés. Különnyomatban is.)
Munkái[szerkesztés]
- Egy kis felvilágosítás a nagy-szalontai gymnasiumi alapok ügyében. Kecskemét, 1887
- A testgyakorlás fontossága. Felolvasás Kecskeméten, 1888. márcz. 24. Uo. 1889
- A nagy-szalontai gymnasium története 2000 éves multjáról. Nagy-Szalonta, 1896 (Gere Ferenccel együtt)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halálesete bejegyezve a kecskeméti állami halotti akv. 1197/1927. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Híres iskolák jeles tanárai Kecskeméten Archiválva 2016. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.