Katona János (gépészmérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a gépészmérnökről szól. Hasonló címmel lásd még: Katona János (egyértelműsítő lap).
Katona János
Született1912. április 20.
Győr
Elhunyt1977. augusztus 12. (65 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásagépészmérnök
Tisztségeegyetemi tanár (1959–1977)
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1934)
KitüntetéseiPuskás Tivadar-díj (1967)
SírhelyeÚj köztemető
Sablon • Wikidata • Segítség

Katona János (Győr, 1912. április 20. – Budapest, 1977. augusztus 12.[1]) magyar gépészmérnök, címzetes egyetemi tanár. A műszaki tudományok kandidátusa (1957), a műszaki tudományok doktora (1963). A Magyar Tudományos Akadémia Híradástechnikai és Elektronikai Eszközök Bizottságának, és a MTESZ Híradástechnikai Tudományos Egyesület elnökségének tagja volt.

Életpályája[szerkesztés]

1929-ben érettségizett a budapesti Eötvös József Reálgimnáziumban. 1934-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Műegyetemen. 1934–1937 között az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Gyár üzemmérnöke volt. 1937–1940 között a Minőségellenőrzési Osztály, majd a Kísérleti Osztály vezetője volt. 1940–1944 között munkaszolgálatos volt a II. világháborúban. 1945–1946 között – a II. világháború után – ismét az Egyesült Izzó munkatársa lett, a gyár újjáépítésének egyik irányítója volt. 1946–1948 között az általa megszervezett Minőségellenőrzési és Szerkesztési Osztály vezetőjeként tevékenykedett. 1948–1949 között a gyár külföldi fiókjainak vezetője volt. 1950–1953 között a Telefongyár Fejlesztési Főosztályának vezetője és a gyár főkonstruktőre volt. 1953–1955 között a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet (HIKI) Alkatrész Laboratóriuma tudományos munkatársa, 1955–1974 között tudományos osztályvezetője és tudományos főosztályvezetője volt. 1971-től az HIKI Tudományos Tanácsának vezetője volt. 1959–1974 között oktatott a Budapesti Műszaki Egyetemen; 1974-től címzetes egyetemi tanár volt. 1970–1977 között a Karl-Marx-Stadt-i Műszaki Egyetem vendégprofesszora volt.

Számos új elektroncső konstrukcióját és technológiáját dolgozta ki. Több szabadalma született az elektronikai alkatrészekkel kapcsolatban. Számos szakcikke jelent meg magyar és külföldi szakfolyóiratokban.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Katona Mór (?-1922) jogász, ügyvéd és Kopf Flóra voltak. Felesége dr. Szabó Anikó irodalomtörténész volt.

Sírja a rákoskeresztúri Új köztemetőben található.

Művei[szerkesztés]

  • Az elektroncsövek fejlődésének újabb irányai (Elektrotechnika, 1948)
  • Ellenállások frekvenciafüggése (Mérés és Automatika, 1954)
  • Ellenállások vizsgálata (Budapest, 1955)
  • Kondenzátorok vizsgálata (Budapest, 1955)
  • Réteg- és tömörellenállások feszültségfüggése. – Ellenállások zaja. (Magyar Híradástechnika, 1955)
  • Elektrolitikus kondenzátorok (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1956)
  • Eredményeink az elektrolitikus kondenzátorok fejlesztésében (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1956 és külön: Budapest, 1956)
  • A híradástechnikai és műszertechnikai ellenállások újabb fejlődésének irányai. 1–2. (Magyar Híradástechnika, 1956)
  • Elektrolitikus kondenzátorok méretezése (Magyar Híradástechnika, 1958)
  • A híradástechnikai alkatrészek újabb fejlődési irányai (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Budapest, 1960)
  • Eredményeink híradástechnikai alkatrészek kutatása területén. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1960 és külön: Budapest, 1960)
  • Kondenzátorok és ellenállások élettartam-vizsgálatai (Magyar Híradástechnika, 1960)
  • Alumínium anódájú, félvezető katódájú kondenzátorok (Monográfia és doktori értekezés is; Budapest, 1962)
  • Elektronikai alkatrészek újabb fejlődési irányai (Budapest, 1962)
  • Híradástechnikai alapanyagok és alkatrészek (Budapest, 1966)
  • Elektronikai alkatrészek és berendezések megbízhatósági vizsgálata. Passzív elektronikai alkatrészek megbízhatósága (Balogh Alberttel és Bráda Ferenccel; A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Budapest, 1968)
  • Vékony- és vastagréteg integrált áramkörök technológiája (A BME Továbbképző Intézete kiadványai. V. 130. Budapest, 1972)
  • Szigetelő alapú integrált áramkörök konstrukciója és technológiája (Budapest, 1972)
  • A Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet jubileumi évkönyve. 20 éves a HIKI. 1953–1973. A szerkesztőbizottság vezetője: Katona János (Budapest, 1973)

Díjai[szerkesztés]

[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Katona_János_(gépészmérnök)&oldid=26765532”