Katharévusza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Katharevusza szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Katharevusza változatban megfogalmazott italfelirat 30 évvel a katharevusza hivatalos eltörlése előtt. 1: az újgörögben lekopott -ν deklinációs rag. 2: Többtónusú (politonális) írásjelölés, hehezettel és hajtott ékezettel. 3: Klasszikus kifejezés: οἶκος (ház, kunyhó). 4: Passzív aoristos particípium: ἰδρυθείς. 5: Dativus (részeseset)

A katharévusza (görögül: καθαρεύουσα [kaθaˈre̞vuˌsa]) a görög nyelv mesterségesen „megtisztított” és „kijavított” változata, az újgörög nyelv azon formája, amely kompromisszumként szolgált az Egyház által támogatott és tanított klasszikus görög nyelv, ill. a nép által beszélt nyelvváltozat között. Első emléke egy Velencében 1526-ban megjelent könyv, melyhez a következő évben külön nyelvtant is kiadtak.[1] Görögországban a 19. századtól a görög nyelv használt hivatalos és elfogadott változata 1976-ig. Ez a nyelvváltozat folyamatosan változott, az iskolai nyelvtanokban több esetben mind a klasszikus görög, mind az újgörög forma bemutatásra kerül.[2] A hivatalos nyelv minél inkább visszafordult a bizánci vagy némely esetben korábbi attikai nyelvhasználathoz. Kivételt képzett egy ideig Kréta szigete, ahol a krétai görög nyelv a velencei uralom alatt teljesen külön sztenderdizálódott és a török hódításig ez az irodalmi nyelv, amely igen széles körű volt, fennállt. Elsősorban a nyelv használata a nemességhez és az Egyházhoz kapcsolódik, ugyanis az Újszövetség ill. a történelmi antik és középkori iratok az akkori nyelvtől eltérőképpen íródtak. Pl. a hal szó vulgáris változatát (ψάρι) inkább a középgörög ὀψάριον-nal helyettesítették, mint klasszikus ἰχθύς-szel. A katharévusza bizánci hagyományaiban megőrzött koiné máig a görög ortodox egyház hivatalos és liturgikus nyelve.

Dimotiki és a katharévusza[szerkesztés]

A katharévusza nyelvén íródtak a 16. századtól a görög irodalmi művek. Adamantiosz Koraisz 1771-től a beszélt (népi) görög nyelv egyes jelenségeit integrálta ebbe az új műnyelvbe.

A dimotikí és a katharevusza meghatározásai viszonylagosak, ugyanis széles ellentét köztük csupán a 20. században keletkezett. Önmagában a 19. században a katharevusza egy igen képlékeny középszert képviselt az atticista (pl. Eugeniosz Vulgarisz) ill. a beszélt nyelv támogatói között (a kifejezés kitalálója és a gondolat érvényesítője Adamantiosz Koraisz volt). Ekkor általános különbség az atticizmus és a katharevusza között az volt, hogy a katharevusza nem használta az ógörög főnévi igeneveket, a mondatok szerkezete a modern stíluskövetelményekhez alkalmazkodott, s átvett bizonyos népi alapszavakat (ld. att. οὐ, οὐκ, οὐχ, οὐχί - kath. όχι, δεν).

Továbbá le kell szögezni, hogy a mai hivatalos, standard görög nyelvet nem lehet e két kategóriába teljesen beleszorítani. Jóllehet szinte a köznyelv egésze a dimotiki nyelvén alapszik, az új helyesírásnál a görög ortográfiai hagyományokat is figyelembe vették, továbbá némely görög alapszó részben-egészben megtartotta eredeti klasszikus ragozását.

Különbségek a katharévusza és a dimotiki között[szerkesztés]

  • alaktanilag: A katharévusza szigorúan megtartotta nyelvtani alakokat (a dativust elöljárószó-vonzatként, az ógörög participiumokat, igeidőket).
  • hangtanilag: A katharévuszában nem zajlottak le hangtani változtatások a népnyelvhez képest, nagy mértékben a népi fonológiát vette alapul. Azonban néhány nehezen ejthető betűkombináció (φθ [fθ], σθ [sθ], ρθρ [rθr], ευδ [ɛvð]) megmaradt.
  • mondattanilag: Népnyelv: egyszerűen konstruált mondatok. Katharevúsza: attikai hagyományokon alapuló mondatszerkesztés.
  • szókincs: Az irodalmi nyelv képviselői a latin, venét ill. török nyelvekből eredt idegen szavakat vagy az ógörög szókincsből vagy neologizmusokkal helyettesítették.
  • helyesírás: A katharévusza helyesírása teljesen az ógörög tradíción alapul, meghagyva a többtónusú helyesírást. Ez a népnyelvben is használatos volt egészen a '81-es helyesírási reformig. A diakritikus jelek közül később a nyelvreform csak az éles hangsúlyt (´) és a trémát vagy umlautot (¨) tartotta meg, mivel a többi nem volt kompatibilis a görög kiejtéssel.

Példa[szerkesztés]

  • Erősen választékos irodalmi nyelv:
„Πότνιοι γεννήτορες! Ἐπὶ τῇ πρώτῃ τοῦ ἐνιαυτοῦ, ἀνάπλεως συγκινήσεως κι’ εὐγνωμοσύνης, ἀνθ’ ὧν πολλά τε μὲ ἠγαπήσατε, πολλά τε δ’ εὐ ἐποιήσατε, ἐπεύχομαι ὑμῖν ὑγείαν, εὐτυχίαν καὶ πᾶν τò καταθύμιον. Ἔρρωσθε, ὁ ἐσαεὶ εὐγνώμων υἱός.“ Hallgat Görög kiejtéssel
  • Szó szerinti fordítás:
Mélyen tisztelt szüleim! Az esztendő elején, telve együttérzéssel s jóindulattal azért, amiért annyira szerettetek, s annyi jót tettetek, hálám jeléül nektek erőt, szerencsét, és teljes örömet kívánok. Jó egészségét, szüntelenül hálás fiuk.
  • Népnyelv:
„Αγαπημένοι μου μαμά και μπαμπά, με την ευκαιρία της πρωτοχρονιάς θα ήθελα να σας πω ότι είμαι πολύ ευτυχισμένος κι ευγνώμων που μ’ αγαπάτε τόσο πολύ και με φροντίζετε τόσο! Σας εύχομαι υγεία, ο,τι το καλύτερο και να είστε πάντα καλά και ευτυχισμένοι! Με αγάπη, ο γιός σας.“ Hallgat Görög kiejtéssel
  • Fordítás:
Kedves anyu és apu, újév alkalmából azt szeretném nektek elmondani, hogy én nagyon boldog és hálás vagyok, hogy ti engemet annyira szerettek és nekem sok jót tesztek! Kívánok nektek egészséget, szerencsét és mindet, amit ti magatoknak kívántok. Szeretettel, fiatok.

Források[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Katharevousa című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Griechische Sprachfrage című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam, Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 99. o. ISBN 963-908213-9
  2. Γραμματικὴ τῆς ὁμιλουμένης καὶ γραφομένης καθαρευούσης ἑλληνικῆς γλώσσης πρὸς χρῆσιν τῶν δημοτικῶν σχολείων ἐν γένει συνταχτείσα, Ἐν Ἀθηναῖς, 1921., Βιβλιοπωλείον Ἰωάννου Ν. Σιδέρη

Katharevusza nyelvű oldalak[szerkesztés]