Kató Kiszly István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kató Kiszly István
Született Kiszlingstein István

Budapest
Elhunyt

Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Kató Kiszly István született Kiszlingstein István (Budapest, 1895. április 11. – Budapest, 1963. március 2.)[2] trükkfilmrendező, díszlettervező, az első ismert magyar animációs film megalkotója volt.

Élete[szerkesztés]

Az Iparművészeti főiskolán grafikai szakon végzett, kosztümtervezést is tanult. A Magyar Állami Operaházban kezdett dolgozni. Kéméndy Jenőt tartotta mesterének, az ő szokatlan szcenikai megoldásai terelték a figyelmét az animáció felé.[3] 1914-ben gondolta ki, de lehet, hogy egy évvel később készítette el[4] a Zsírb Ödönt, egy papírkivágásos technikával készült börleszk animációs filmet. Az operatőr Veres Gábor volt.[5] 1915-16-ban a Nemzeti Színházban dolgozott. A tanácsköztársaság alatt készítette el a Burzsujbácsi a mennyországban című agitációs filmet. Ezt öt mozi is vetítette. Ekkor ismerkedett meg Arany Ferenc operatőrrel, az ő biztatására kezdett el a tiszta árnyanimációval[6] 1919-ben ezzel a technikával készült el a János vitéz. 1920-ban a Krupka cég filmlaborjában rendezett. Itt készült el az első színes animációs mozi[7] a Bogárorfeum - ezzel a technikával azóta se készült több film -[8] később az Uher filmgyár díszlettervezője lett.[9] 1932-ben a főváros számára készített tudományos oktatófilmeket „rajzos híradókat” a Híradó Filmszínház részére. A Rádió c. epizód a Londoni Oktatófilm Kongresszuson díjat nyert.[10] Budapest ostroma alatt munkásságának nagy része megsemmisült,[11] később a Népszerű Tudományos Stúdió számára, majd a Budapest Stúdióban folytathatta az oktatófilm-gyártást.

Művei[szerkesztés]

  • Zsírb Ödön (1914)
  • Kápuszta Sári és Gulasch Miska (1915)[12]
  • János vitéz (1919)
  • Burzsuj bácsi a mennyországban (1919)
  • Prof. Nick Paccer (1920)
  • Rómeó és Júlia (1921)
  • Bogárorfeum (egy éj a Bogár-bárban) (1932)[13]
  • 268 oktatófilm (1932-1944)
  • 145 rajzos híradó (1940-43)[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Animation: A World History: Volume I: Foundations - The Golden Age (2016 Taylor & Francis ed.), 70
  2. mkt.yii.hu/portal/hu/személyek/személy.html?id=14839
  3. Dizseri Eszter:Kockáról-kockára a magyar animáció története 1948-1998 98. oldal
  4. Orosz Márton: Magyar Animáció: kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?
  5. Orosz Márton:Magyar animáció kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?
  6. Orosz Márton: magyar animáció kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?
  7. M. Tóth Éva: Animációs mozgóképtörténet
  8. Dizseri Eszter: Kockáról kockára a magyar animáció krónikája 1948-1998. Balassi, 1999
  9. Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter, 1978
  10. Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter Akadémiai, 1978
  11. M. Tóth Éva: Animációs mozgóképtörténet
  12. M. Tóth Éva: Animációs Mozgóképtörténet
  13. M. Tóth Éva: Animációs mozgóképtörténet
  14. Új magyar filmlexikon

Források[szerkesztés]