Kató Kiszly István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kató Kiszly István
Született Kiszlingstein István
1895. április 11.
Budapest
Elhunyt 1963. március 3. (67 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Kató Kiszly István született Kiszlingstein István (Budapest, 1895. április 11. – Budapest, 1963. március 2.)[1] trükkfilmrendező, díszlettervező, az első ismert magyar animációs film megalkotója volt.

Élete[szerkesztés]

Az Iparművészeti főiskolán grafikai szakon végzett, kosztümtervezést is tanult. A Magyar Állami Operaházban kezdett dolgozni. Kéméndy Jenőt tartotta mesterének, az ő szokatlan szcenikai megoldásai terelték a figyelmét az animáció felé.[2] 1914-ben gondolta ki, de lehet, hogy egy évvel később készítette el[3] a Zsírb Ödönt, egy papírkivágásos technikával készült börleszk animációs filmet. Az operatőr Veres Gábor volt.[4] 1915-16-ban a Nemzeti Színházban dolgozott. A tanácsköztársaság alatt készítette el a Burzsujbácsi a mennyországban című agitációs filmet. Ezt öt mozi is vetítette. Ekkor ismerkedett meg Arany Ferenc operatőrrel, az ő biztatására kezdett el a tiszta árnyanimációval[5] 1919-ben ezzel a technikával készült el a János vitéz. 1920-ban a Krupka cég filmlaborjában rendezett. Itt készült el az első színes animációs mozi[6] a Bogárorfeum - ezzel a technikával azóta se készült több film -[7] később az Uher filmgyár díszlettervezője lett.[8] 1932-ben a főváros számára készített tudományos oktatófilmeket „rajzos híradókat” a Híradó Filmszínház részére. A Rádió c. epizód a Londoni Oktatófilm Kongresszuson díjat nyert.[9] Budapest ostroma alatt munkásságának nagy része megsemmisült,[10] később a Népszerű Tudományos Stúdió számára, majd a Budapest Stúdióban folytathatta az oktatófilm-gyártást.

Művei[szerkesztés]

  • Zsírb Ödön (1914)
  • Kápuszta Sári és Gulasch Miska (1915)[11]
  • János vitéz (1919)
  • Burzsuj bácsi a mennyországban (1919)
  • Prof. Nick Paccer (1920)
  • Rómeó és Júlia (1921)
  • Bogárorfeum (egy éj a Bogár-bárban) (1932)[12]
  • 268 oktatófilm (1932-1944)
  • 145 rajzos híradó (1940-43)[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. mkt.yii.hu/portal/hu/személyek/személy.html?id=14839
  2. Dizseri Eszter:Kockáról-kockára a magyar animáció története 1948-1998 98. oldal
  3. Orosz Márton: Magyar Animáció: kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?
  4. Orosz Márton:Magyar animáció kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?
  5. Orosz Márton: magyar animáció kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?
  6. M. Tóth Éva: Animációs mozgóképtörténet
  7. Dizseri Eszter: Kockáról kockára a magyar animáció krónikája 1948-1998. Balassi, 1999
  8. Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter, 1978
  9. Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter Akadémiai, 1978
  10. M. Tóth Éva: Animációs mozgóképtörténet
  11. M. Tóth Éva: Animációs Mozgóképtörténet
  12. M. Tóth Éva: Animációs mozgóképtörténet
  13. Új magyar filmlexikon

Források[szerkesztés]