Kardos Gyula (festő)
| Kardos Gyula | |
 | |
| Született | Kardos Gyula Mihály 1857. február 20.[1][2][3] Baja |
| Elhunyt | 1908. január 26. (50 évesen)[1][3][4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Iskolái | Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1874–1888) |
| Halál oka | öngyilkosság |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kardos Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kardos Gyula (Baja, 1857. február 20.[5] – Monte-Carlo, 1908. január 26.) festő.
Életútja[szerkesztés]
Kardosvaszkai Kardos György (1821–1901)[6] és almási Kovátsits Zsuzsanna (1829–1900)[7] fia. Szülővárosában elvégezte a nyolc gimnáziumi osztályt, majd Budapesten beiratkozott a mintarajztanodába. Innen tanulmányai befejezése végett Münchenbe utazott, s hat évet (1877–1883) töltött az ottani híres akadémián, majd visszatért a magyar fővárosba, s minthogy itt külön műterme nem lehetett, Benczúr Gyula mesteriskolájában dolgozott három esztendeig. Ezalatt az idő alatt készültek a Jób, A szerelmes Triton és a Krisztus gúnyoltatása című festményei. Ez utóbbi Ferenc József budai gyűjteményében volt látható. Kardos később ismét Münchenbe tette át műhelyét, ahol miniatűr képeket kezdett festeni, amelyek a finomabb ízlésű művészetkedvelők figyelmét csakhamar magukra vonták, és a művésznek számos megrendelőt szereztek. Festményeit a leghíresebb angol és amerikai műkereskedők (köztük Carmer) vásárolták meg, nem ritkán magas áron. E művei közül nevezetesebbek: a Rendez-vous, a Hegedűvirtuóz, a Felolvasó és több egyes alak az empire- és rokokó korszakból. Miniatűr festményei közül Magyarországra kerültek: a Meglepetés, melyet a király vásárolt meg és az Érdekes olvasmány, amely a Magyar Nemzeti Múzeum modern képtárába került. Több képe Zichy Nepomuk János és Esterházy Sándor grófok tulajdonában volt. Kardos mint miniatűrfestő egyike a legjelentékenyebbeknek; műveit a rajz nagy pontossága, könnyed ecsetkezelés és tartalmas színek jellemzik. Számos képe megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában, egy arcképe a főváros tulajdona.
Képgaléria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b 2017. augusztus 25., https://rkd.nl/explore/artists/127799
- ↑ Gyula Kardos (holland nyelven)
- ↑ a b Gyula Kardos (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Születési bejegyzése a baja-belvárosi római katolikus keresztelési akv. 96/1857. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Kardos György gyászjelentése (1901). (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Kardos Györgyné Kovátsits Zsuzsanna gyászjelentése (1900). (Hozzáférés: 2020. március 1.)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Magyar életrajzi lexikon
- Kieselbach
