Kakauré Ibi
| Kakauré Ibi | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kakauré Ibi kártusa az abüdoszi királylistán | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Uralkodása | 2 év 1 hónap 1 nap,[1][2] i. e. 2170 körül | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Prenomen |
q3ỉ-k3-rˁ Kakauré „Ré lelke hatalmas” | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Nomen |
ỉbỉ Ibi Az abüdoszi királylistán:
q3ỉ-k3.w-rˁ Kaikauré „Ré lelkei hatalmasak” A torinói királylistán:
Ibi | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Sírja | Kakauré Ibi piramisa | |||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kakauré Ibi témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Kakauré Ibi az ókori egyiptomi VIII. dinasztia egyik uralkodója volt, az első átmeneti kor idején. Dinasztiájának tizennegyedik uralkodója volt.[1][2][3] Székhelye Memphisz volt,[4] hatalma valószínűleg nem terjedt ki egész Egyiptomra. A VIII. dinasztia egyik legismertebb uralkodójának számít annak köszönhetően, hogy megtalálták kis piramisát Dél-Szakkarában.
Említései[szerkesztés]
Kakauré Ibi neve szerepel az első átmeneti kor után 900 évvel, a XIX. dinasztia idején összeállított abüdoszi királylistán, annak 56. neveként.[2][5] A szintén a XIX. dinasztia idején készült torinói királylista legújabb, Kim Ryholt általi olvasata szerint a torinói papirusz 5. oszlopának 10. sorában (Gardiner számozása szerint a 4. oszlop 11., von Beckerath szerint a 4. oszlop 10. sorában) szerepel. Ezen a papiruszon azt is feljegyezték, hogy 2 év 1 hónap 1 napig uralkodott.[1][2] Ezeken kívül egyetlen említése dél-szakkarai piramisában található.
Piramisa[szerkesztés]
Kakauré Ibi piramisát Karl Richard Lepsius fedezte fel a 19. században; piramislistáján az XL római számmal jelölte.[6] A piramist Gustave Jéquier tárta fel 1929 és 1931 között.[7]
Ibi piramisa, mely Sepszeszkaf sírjától északkeletre fekszik, a II. Pepi piramisához vezető út közelében, az utolsó piramis, amely Szakkarában épült.[8] Alaprajza, méretei és díszítése az Óbirodalom utolsó nagy fáraója, II. Pepi királynéinak piramisaihoz hasonlít. Ennek alapján feltételezték, hogy eredetileg Pepi egyik feleségének, IV. Anheszenpepinek épült, és Ibi később sajátította ki.[9] A piramis mellett kis kápolna épült a halotti kultusz számára. Idevezető útnak, valamint völgytemplomnak nem találták nyomát, valószínűleg nem épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Kim Ryholt: The Late Old Kingdom in the Turin King-list and the Identity of Nitocris, Zeitschrift für ägyptische, 127, 2000, p. 99
- ↑ a b c d Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 302
- ↑ Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz: P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6, online Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben pp. 68-69
- ↑ Ian Shaw: The Oxford History of Ancient Egypt, p.107, ISBN 978-0192804587
- ↑ Jürgen von Beckerath: The Date of the End of the Old Kingdom of Egypt, JNES 21 (1962)
- ↑ Karl Richard Lepsius: Denkmäler aus Aegypten und Aethiopien, online.
- ↑ Gustave Jéquier, La pyramide d'Aba, 1935
- ↑ "Saqqara, City of the Dead: The Pyramid of Ibi" The Ancient Egypt Site Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Rainer Stadelmann: The Egyptian pyramids. From brick to the wonders of the world. 3rd edition of Saverne, Mainz, 1997, ISBN 3-8053-1142-7, pp. 203-204.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Qakare Ibi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.