K–129 (629A tervszámú tengeralattjáró)
| K–129 | |
 | |
| Egy Golf–II osztályú tengeralattjáró felszíni menetben | |
| Hajótípus | tengeralattjáró |
| Üzemeltető | .svg){kind=small} Szovjet Haditengerészet |
| Hajóosztály | 629A típus (Golf II) |
| Pályafutása | |
| Építő | 199. sz. hajógyár (Komszomolszk) |
| Megrendelés | 1954. január 26. |
| Építés kezdete | 1958 |
| Vízre bocsátás | 1960 |
| Sorsa | 1968 március 8-án Oahutól 1390 km-re északnyugatra elsüllyedt |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | Felszínen
Lemerülve
|
| Hossz | 100 m |
| Szélesség | 8,5 m |
| Merülés | 6,6 m |
| Hajtómű | 3 db dízelmotor egyenként 1500 kW (2000 LE) teljesítménnyel, 3 × villanymotor egyenként 3880 kW (5200 LE) teljesítménnyel 3 hajócsavarral |
| Teljesítmény | 6000-15600 LE |
| Sebesség | Felszínen
Lemerülve
|
| Hatótávolság | Lemerülve
|
| Fegyverzet |
(Egyes beszámolók szerint SS-N-5 "Serb" rakéták 1300-1650 km hatótávolsággal és 1 megatonnás nukleáris robbanófejjel szerelve.)
|
| Legénység | 83 fő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A K–129 a Szovjet Haditengerészet 629A tervszámú (NATO-kód szerint Golf–II osztályú) dízel-elektromos hajtású ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárója volt. A szovjet Csendes-óceáni Flotta kötelékébe tartozó egység egy haditengerészeti gyakorlat során 1968. március 8-án a Hawaii-szigetekhez tartozó Oahu szigettől 1390 km-re északnyugatra a Csendes-óceánon elsüllyedt. A baleset konkrét oka a mai napig ismeretlen.
Az 5000 m-es mélységben fekvő hajót a CIA a Jennifer-projekt keretében a Glomar Explorer-rel, egy direkt erre a célra épített kutatóhajóval akarta kiemelni, hogy megszerezze annak értékes kódkönyveit, berendezéseit és a fedélzeten található, nukleáris töltettel felszerelt három ballisztikus rakétát. A manőver során azonban valószínűleg baleset történt, így csak a tengeralattjáró első része került az amerikaiak kezébe.[1] Az USA hosszú ideig hallgatott a kiemelési kísérletről, és hallgatásra bírta a New York Times egyik, az akció nyomára bukkanó újságíróját is.
Az Egyesült Államokban 2010 februárjában végül nyilvánosságra hoztak egy 1985-ös CIA-összefoglalót a kiemelésről, amivel az USA kormánya elismerte az akciót.[2][3] Noha továbbra sem tudható pontosan hogy mi került az amerikaiak kezébe, de a részleges kiemelés ténye bebizonyosodott. Kiderült, hogy az akció legnagyobb támogatója Richard Nixon elnök volt és a feladattal Howard Hughes felfedező-milliárdost bízták meg. A kiemelést majdnem leállították a magas költségek miatt, illetve azért, mert tartottak az amerikai–szovjet kapcsolatok komoly megromlásától. Hughes mélytengeri kutatásnak álcázta a munkát, ennek ellenére a szovjet hajók követték a speciális kiemelőhajót. Az amerikaiak tartottak egy esetleges szovjet támadástól, ezért a feladatot végző hajó helikopterleszállóit ládákkal torlaszolták el. Az akció során hat szovjet tengerész holtteste is előkerült a roncsból, akiket az amerikaiak tengeri temetésben részesítettek.
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ István Gordon (2006. március 4.). „Az elfelejtett Jennifer-akció”. Beszélő 11. (4.).
- ↑ US admits salvaging sunken Soviet submarine – telegraph.co.uk 2010. február 14. (angol)
- ↑ Beismerték a K-129 kiemelését – Index.hu, 2010. február 15.
