Kúnos György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kúnos György
Született 1942. május 14. (78 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
neuroendokrinológus,
farmakológus,
egyetemi oktató

Kúnos György vagy George Kunos (Budapest, 1942. május 14. –) amerikai magyar orvos, neuroendokrinológus, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fő kutatási területe a neuroendokrin rendszer élettani szerepe a vérkeringés és az anyagcsere szabályozásában.

Kúnos Ignác (1860–1945) nyelvész, turkológus, folklorista unokája, Kúnos László (1947) műfordító bátyja.

Életútja[szerkesztés]

A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium elvégzése után, 1960-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemre iratkozott be, ahol 1966-ban szerzett orvosi oklevelet. 1966-tól a Budapesti (1969 után Semmelweis) Orvostudományi Egyetem III. számú belgyógyászati klinikáján dolgozott. 1971-ben elhagyta az országot, Kanadában telepedett le, s a montréali McGill Egyetemen képezte tovább magát, ahol 1973-ban ledoktorált. 1974-ben itt nevezték ki a farmakológiai tanszék tanársegédjévé, 1979-től docensként, 1983-tól 1987-ig pedig professzorként végzett oktató- és kutatómunkát a McGill Egyetemen.

1987-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, s 1992-ig a Nemzeti Egészségügyi Intézetben (National Institutes of Health, NIH) dolgozott a fiziológiai és farmakológiai laboratórium vezetőjeként. 1992-től 2000-ig a Virginiai Commonwealth Egyetem (Virginia Commonwealth University) orvosi karán a farmakológiai és toxikológiai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt, ezzel párhuzamosan 1996 és 1999 között a Nemzeti Orvosszakértői Tanács (National Board of Medical Examiners) farmakológiai munkacsoportjában is dolgozott. 2000-től a NIH-en belül működő Alkoholfüggőség és Alkoholizmus Nemzeti Kutatóintézetének (National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism) tudományos igazgatója.

Munkássága[szerkesztés]

Tudományos érdeklődése az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek élettani folyamatainak vizsgálatára (neuroendokrinológia), és az ennek során felismert molekuláris biológiai jelenségek farmakológiai, terápiás alkalmazására irányul. Behatóan foglalkozik a vérkeringés, illetve az anyagcsere központi és perifériás szabályozásának lehetséges módozataival. Egyebek mellett felismerte az adrenalint és a noradrenalint lekötő adrenergiás receptorok szabályozásában a pajzsmirigyhormonok szerepét, a hipotalamuszban termelődő opioid peptidek (béta-endorfin) vérnyomás- és étvágyszabályozó szerepét, valamint a belső termelődésű, azaz endogén kannabinoidokat megkötő receptorok jelenlétét az erek belhártyájában (endotélium). Nevéhez fűződik az alfa1-adrenerg receptor molekulasúlyának meghatározása. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagjaként 1995-ben tartotta meg székfoglalóját Opio-melanokortin peptidek szerepe a vérkeringés agyi szabályozásában címmel.

Az 1990-es évektől behatóan tanulmányozza az elhízás hátterében álló hormonális és anyagcsere-folyamatokat, valamint az alkohol biológiai hatásmechanizmusát.

Több mint száznyolcvan tudományos közlemény szerzője és négy monográfia szerkesztője. A Virginiai Commonwealth Egyetemen magyar kutatók fogadására indított Martin Rodbell Fellowship néven ösztöndíjprogramot.

2008-ban Kúnos György kutatócsoportja az NIH/Neuroendokrinológia részlegétől bemutatta egyes megállapításait egy kettős céllal rendelkező CB1r (kannabinoid 1 receptor) antagonistáról,[1][2] amely képes volt más olyan receptorokat is befolyásolni, amik részt vesznek a máj fibrózisban és a gyulladásban. A májműködési zavar gyakran ered a kölcsönviszonyban álló alkoholos májbetegségből, vírusos fertőzésből, és a 2. típusú diabetes/elhízás/metabolikus szindrómából (zsírmáj). A kutatócsoport szintetizált egy sereg vegyületet, amik lényegében funkcionális javulást okoznak a zsírégetésben, a jobb vércukor metabolizmusban és a zsírmájban, sokkal kevesebb behatolással az agyi szövetekbe. Ezek a vegyületek gátolják a CB1 receptorokat, szigorúan a periférián (máj, zsír, izom),[3] miközben megkímélik az agyat és a viselkedést a káros hatásoktól.[forrás?]

Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés]

Tudományos érdemei elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia 1995-ben külső tagjai sorába választotta. 1996 és 2000 között a Magyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiájának elnöki tisztét töltötte be, 1996-tól a Határon Túli Magyar Orvosok Bizottságának titkára, 2003-tól a Nyugati Magyar Tudományos Tanács alapító tagja.

Kanadában két alkalommal, 1978-ban és 1981-ben is elnyerte a kutatóorvosoknak adható chercheur-boursier címet. 2005-ben a Nemzetközi Kannabinoidkutató Társaság Raphael Mechoulam-díját, 2008-ban a külhoni magyar tudósok munkásságát elismerő Arany János-érmet vehette át.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Adrenoceptors and catecholamine action I–II. Ed. by George Kunos. New York, Wiley, 1981–1983.
  • Central neural mechanisms in cardiovascular regulation I–II. Ed. By George Kunos and John Ciriello. Boston, Birkhäuser, 1991–1992.
  • The Endocannabinoid System as an Emerging Target of Pharmacotherapy. Pál Pacher, Sándor Bátkai, and George Kunos, Pharmacological Reviews, 2008.[4]
  • Modulating the endocannabinoid system in human health and disease – successes and failures. Pacher Pál, and George Kunos. The FEBS journal 280.9 (2013): 1918–1943.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]