Kötött devizagazdálkodás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kötött devizagazdálkodás egy olyan gazdálkodási rendszer, melyben külföldi fizetési eszközhöz csak a jegybankon keresztül, annak engedélyével lehet jutni. Az exportált áruk ellenértékeként kapott valutával az exportőr nem rendelkezik szabadon, azt be kell szolgáltatni a jegybanknak, amiért cserébe hazai valutát kap. Magyarországon az első világháború után és a nagy gazdasági világválság idején is be kellett vezetni.

Forrás[szerkesztés]

  • Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig (Honvári János szerk., Aula Kiadó, 2001, Bp.)